Meneszti vezérigazgatóját a Twitter – jelentette be a társaság. A hírnek örültek a befektetők, a zárás utáni kereskedésben közel négy százalékkal ugrott meg a cég részvényeinek ára.

Orbán Viktor De Gaulle szerepében címmel jelent meg a magyar miniszterelnököt és politikáját értékelő cikk a Le Monde című, mértékadó francia liberális napilap szombat délutáni számában.

Amióta Orbán Viktor lett a miniszterelnök, az építőipari cég olyan új oligarchiának lett a jelképe, amely a kormányfő pártjához, a Fideszhez fűződő megkülönböztetett kapcsolatait használja fel, hogy állami megrendelésekhez jusson – írja a baloldali francia napilap.

Orbán Viktor nem fasiszta, kormánya viszont Horthy Magyarországát tartja modellnek. Azt a tekintélyelvű rendszert, amelyben az ellenzéknek nincs semmi esélye, s amelyik a nemzeti frusztrációk mögé bújva próbál egy lejáratott elitet a hatalomban tartani – erről Paul Gradvohl, a Nancy Egyetem docense, Közép-Európával foglalkozó kutató beszélt a Le Monde-nak adott interjújában.

A francia lapok példa nélküli összefogásról írnak a tegnap esti budapesti tüntetés kapcsán. A Le Monde szerint a „Rossz gyereknek” és a "lejtőn lefelé sodródó" Magyarországnak végre kinyílt a szeme, és tömegek fogtak össze, hogy kifejezzék nemtetszésüket. Új köztársaság lesz – idéz a francia hírügynökség is a hétfői budapesti tüntetés szlogenjeiből. LAPSZEMLE

Erőltetett menetben zajlik Magyarországon a kormányzó jobboldal "nemzeti forradalma" című írásában foglalkozott a Le Monde című, mértékadó francia napilap kedden a magyarországi helyzettel, amelynek egy másik cikket is szentelt.

A három francia üzletemberből összeállt trió egyedül maradt versenyben a Le Monde megvásárlásáért, miután a Le Nouvel Observateur és az Orange-France Télécom visszavonja ajánlatát.

Nicolas Sarkozy francia államfő a héten tudatta Eric Fottorinóval, az eladás előtt álló Le Monde vezetőségének elnökével, hogy a pályázók közül kit nem szeretne az új tulajdonosok között látni - írta pénteken a Libération.

Forradalom történt a szavazófülkékben - idézte Orbán Viktort a Fidesz "elsöprő győzelme" kapcsán a Le Monde című napilap hétfő délután megjelent számában.

Két napig nem jutottak hozzá a Le Monde olvasói lapjuk nyomtatott változatához az újság nyomdájának sztrájkja miatt. A munkabeszüntetést csütörtökön felfüggesztették, a folytatás a mai tárgyalások eredményétől függ. Az újságírók ettől függetlenül dolgoztak: az interneten ugyanis a lap teljes egészében elérhető volt.

A Le Monde francia napilap két cikkben elemzi az élesedő politikai ellentétet Magyarországon. A Jobbik szerintük bejuthat a Parlamentbe is.

A nemzetközi pénzügyi válság begyűrűzése mellett saját kormányának hibái is hozzájárultak a súlyos helyzet kialakulásához – ismerte el Gyurcsány Ferenc kormányfő a Le Monde-nak.

Az alacsony, ötven körüli, nyúzott arcú, a török börtönökben eltöltött közel harmincévnyi elszigeteltségbe beleőszült asszony, Awat H., diyarbakiri kis boltjában fogad. Szerény üzlete falain egyetlen Atatürk-portrét, egyetlen török zászlót sem látni. A 2006-ban szabadult Awat visszatért annak a Kurdisztánnak a történelmi fővárosába, amelyért még egyetemistaként kezdett el harcolni az 1970-es évek végén.(1) Megtudván, hogy korábban már jártunk a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) Észak-Irak hegyeiben található titkos táboraiban,(2) a gyanakvása alábbhagy. Ettől függetlenül, mint mindenki, aki hajlandó beszélni, ő is azt kéri, hogy névtelenül nyilatkozhasson.

Bombázás vagy destabilizálás titkos eszközökkel  - a Bush-adminisztráció "opciói" Irán számára. A Le Monde Diplo magyar kiadásában Selig S. Harrison elemez.

A Róma című amerikai–brit tévé sorozat cselekménye Kr. e. 52-ben kezdődik, amikor is Julius Caesar, miután leverte a Vercingetorix  vezette lázadást, Galliából Rómába menet – dacolva Pompeiusszal meg a szenátussal– átlépi a Rubicont, és Kr. e. 44-ben ér véget, amikor március idusán Caesart meggyilkolják. A filmmel mindössze az a gond, hogy négy-öt esemény kivételével, amit antik történetírók is feljegyeztek, ebben a tévésorozatban minden vagy csaknem minden a képzelet szüleménye. Ilyenformán ennek az állítólag történeti sorozatnak a nézői jogosan hihetik, hogy a rómaiak gyertyát égettek az istenszobrok előtt, estéiket színházban töltötték, ahol ostoba, obszcén vagy véres komédiákat játszottak, és hogy a férfiak eltökélten heteroszexuálisak voltak.

Azáltal, hogy augusztus 2-án egy orosz expedíció az északi-sarki tengerfenéken kitűzte a nemzeti lobogót, újra elindította a térségben zajló titkos vetélkedést. Mivel az Északi-sark és környéke elérhetőbbé vált, a globális felmelegedés már rövid távon lehetővé fogja tenni újfajta gazdasági tevékenységek folytatását itt. Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia és Dánia egymással versengve igyekszik igazolni jogát a tengerfenékre, mely minden bizonnyal rendkívül nagy mennyiségű szénhidrogénkészleteket tartalmaz. Dominique Kopp írása a Le Monde Diplomatique magyar kiadásában. 

Lengyelországban nemrég meg akarták büntetni a Nemzetközi Brigádok veteránjait, akik pedig a demokráciát védelmezték a spanyol polgárháborúban. Ezzel egy időben a világ másik részén Milton Friedmannek, a neoliberalizmus atyjának és Augusto Pinochet diktátor-tábornok egykori tanácsadójának emléke előtt tisztelegtek. Egy 83 éves orosz orvosnővel való találkozása kapcsán John Berger, a neves angol író a szelektív memória jelenségén tűnődik.

A hálóba vágódik a labda. Gól! Otto Pérez Molina volt tábornok magasba tartja a karját csapattársai felé fordulva. A kispadról Pablo Monsanto volt guerillero rohan a pályára, hogy gratuláljon neki. Ő volt a katonai diktatúrák ellen harcoló egyik marxista gerilla hadsereg, a Forradalmi Fegyveres Erők (FAR) „commandantéja”. Utat tör magának az 1992-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett Rigoberta Menchú asszony is, hogy Luis Fernando Montenegro, a helyi GYOSZ, a Kereskedelmi, Ipari és Pénzügyi Egyesületek Bizottsága (CACIF) volt elnökének nyakába ugorjon. A kamerák egy pillanatot sem veszítenek el a jelenetből. A guatemalai elnökválasztás jelöltjeinek csapata megszerezte az első pontot… a laptulajdonosok csapatával szemben…

Lehet, hogy Amerikában nem volt szocializmus, felsőoktatás viszont mindig akadt bőven. Története során az amerikai egyetemi rendszer jórészt azokat a szélesebb társadalmi-gazdasági fejlesztési funkciókat látta el, amelyek Európában a szociális állam feladatkörébe tartoztak. Kár, hogy az Egyesült Államokban az egyetem szociális funkcióit fokozatosan az üzleti és munkaerő-szolgáltatások korlátozott köre váltotta fel. Kár az is, hogy Európában a vezetők az amerikai rendszernek inkább a hibáit, mint az előnyeit építik be saját egyetemi rendszerükbe a bolognai folyamat, a németországi „tízes elit” vagy a franciaországi Sarkozy-féle „reformok” keretében.

A Brit Orvosszövetség (BMA) nemrégiben adta közre új, a gyógyszeripari készítmények fegyverként való felhasználásáról szóló jelentését.  Ez már a harmadik BMA-kiadvány, amely figyelmeztet az orvostudomány militarizálódására, ami annak a veszélyét is magában hordozza, hogy az új háborúkat már az elme ellen vívják. De mennyire adhat okot aggodalomra, hogy egyre inkább előretör a „taktikai farmakológia”?