A horvát–szlovén határszakaszon felállított pengés drótból készített kerítés veszélyezteti a vadon élő állatok migrációs útvonalát, továbbá a természetes környezet, valamint a flóra és fauna életterének megőrzését Európa egyik védett természeti területén – áll a levélben.

A külügyi tárca vezetője szerint a pengés drót nemcsak a védett állatfajokra nézve veszélyes, hanem a helyi lakosok jószomszédi kapcsolatainak, a gazdaságnak és az idegenforgalomnak is árt.

Pusic abban bízik, hogy Szlovénia a külföldről és belföldről érkező számos kritika után, az európai és a jószomszédi viszony szellemében, leállítja a kerítésépítést Horvátországgal közös határán, és eltávolítja a már telepített drótakadályt.

A külügyminiszter arról is tájékoztatta Timmermanst, hogy Mihael Zmajlovic horvát környezetvédelmi miniszter, szintén levélben, Karmenu Velli környezetvédelmi EU-biztoshoz fordult segítségért.

Zmajlovic aggodalmát fejezte ki, amiért Szlovénia megsérti az uniós előírásokat, és arra kéri a biztost, vizsgálják meg a horvát–szlovén zöldhatáron emelt pengés drótkerítés jogszerűségét és indokoltságát.

Szlovénia 140 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. Zágráb eddig öt tiltakozó jegyzéket küldött Ljubljanának, amiért a kerítés horvát területre is átnyúlik.

Hasonló eljárástól egyébként joggal tarthat Magyarország is, ahol a pengésdrót a világ egyik legritkább emlősének, a délvidéki földikutyának az élőhelyét pusztította el a magyar–szerb határon. Itt és a horvát határ mentén felállított kerítésen is rengeteg vadállat akad fenn és pusztul el.