A korábban nagyobb területen előforduló állatnak ma csupán két magyarországi élőhelye ismert: az egyik Baja mellett található (ezt 2013-ban fedezték fel), nem áll természetvédelmi oltalom alatt, és a jövőjét egy tervezett beruházás fenyegeti, a másik pedig a szerb-magyar határszakaszon van Kelebia mellett, 2008 óta ismert, és a frissen felépült déli határkerítés gyakorlatilag kettévágja.
|
| Fotó: Rózsa Lajos / Wikipedia |
A faj veszélyeztetettségének mértékét jelzi, hogy az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) vörös listáján is
a kihalás előtti kategóriát jelentő kritikusan veszélyeztetett fajok között szerepel, összesen három másik európai állatfaj, a bajor földipocok, a mediterrán barátfóka és az európai nyérc társaságában, vagyis hivatalosan nem nagyon létezik nála ritkább állat.
Emiatt a kelebiai élőhelye európai uniós védelem alatt álló Natura 2000 terület, és (Natura 2000 jelölőfajról lévén szó) az összes példányra egyedileg is vonatkozik a védelem. A valamennyi Natura 2000 területet grafikusan ábrázoló Natura2000Viewer honlap úgy tünteti fel, hogy az élőhely nagyobbik fele a határtól beljebb, Kelebia mellett található, ugyanakkor egy hosszan elhúzódó sávja közvetlenül a határon fekszik. Ez pedig stratégiai szempontból az élőhely legfontosabb része, mert ez teremt kapcsolatot a populáció magyarországi és szerbiai fele között.
A lapunk által megismert szakértői anyagok szerint a túlságosan kis létszámú állományban máris mutatkoznak a genetikai leromlás jelei, a kerítés megépítése után pedig a kettészakadt, elszigetelt állományrészek pusztulásra vannak ítélve: „a gyenge migrációs képességű délvidéki földikutya részpopulációk határsávban található élőhelyét az épülő határzár olyan mértékben semmisíti meg, illetve darabolja fel a földikutya életterét, hogy az a továbbiakban alkalmatlan lesz a határsávban élő részpopulációk fenntartására”. Mindez a természetvédelmi szakemberek számára már a határzár-tervek fölvetésének pillanatában nyilvánvaló volt, az áprilisban már menekültellenes plakátkampányt bonyolító kormányzat azonban csak a kerítésépítés megkezdésekor kezdett el foglalkozni a földikutya-problémával. Olyannyira, hogy – ahogyan erről korábbi cikkünkben beszámoltunk – a szükséges környezetvédelmi engedélyek beszerzését is elmulasztották.
A júliusban készült vészforgatókönyvben még a határ magyar oldalán élő összes állat befogása és áttelepítése szerepelt, erről azonban lapunk több forrásból megerősített értesülései szerint végül letettek, részben időhiány miatt, részben pedig azért, mert a szakértők jelezték (és a délvidéki földikutya fajtavédelmi tervében is szerepel), hogy sikeres áttelepítésre csak tavasszal vagy ősszel, korlátozott egyedszámban lenne remény, a kánikulában végzett művelet a befogott állatok jelentős részének pusztulásával járna.
Így viszont maga a beruházás végzi el a pusztítást,
részben a néhol 10, néhol 60 méter szélességben elvégzett talajgyaluzással, illetve a kerítés mellett futó út építésével – az állatok föld alatti járatai néhol csak 10-15 centiméter mélyen futnak, és a nyári melegben a földikutya nem tud új járatrendszereket építeni – részben a magyar és a szerb oldalon élő állatok elszigetelésével,
részben pedig a határ őrzésével járó folyamatos forgalommal és emberi jelenléttel: szintén a fajvédelmi tervből derül ki, hogy a faj fennmaradására nézve a legfőbb veszélyeztető tényezőt a direkt emberi tevékenység és a háborgatás jelenti.
|
A földgyalu elvégezte a piszkos munkát
Teknős Miklós / Népszabadság |
A kormány most egy szeptember 10-én készült szakvéleményre hivatkozva védi a saját álláspontját, amely szerint „az ideiglenes határzár (GYODA) építése az elengedhetetlen minimális gépjárműforgalmon (növényzet levágása, alapanyagok, szerszámok és munkaerő szállítás, illetve a rendszeres, nem gyakori ellenőrzés), valamint a betonvas oszlopok leverésén túl talajbolygatással, talajmunkával nem járt”, és nem okozott helyrehozhatatlan kárt az élőhelyben. Csakhogy az érintett kelebiai határszakaszon nem kizárólag GYODA (gyorstelepítésű drótakadály), hanem azzal párhuzamosan szilárd kerítés is épült, ami mellett a honvédség Facebook-oldalán lévő képek tanúsága szerint kiterjedt földmunkákat végeztek, és folyamatos a nehézgépek mozgása.
Az élőhely károsítása akár uniós szankciókkal is járhat:
Magyarország az EU-csatlakozási szerződésben vállalta az európai jelentőségű fajok és élőhelyek védelmének szavatolását, és az Európai Bizottság már egy korábbi hasonló ügyben (amikor egy védett kisalföldi gyepterületet áldoztak fel a győri Audi gyárának bővítése miatt) világossá tette, hogy egyszeri és megismételhetetlen esetről volt szó, a későbbiekben nem fogja tolerálni, ha a magyar kormány megszegi az EU legfontosabb természetvédelmi előírásait.
