Az évtized végére az ázsiai országok a friss diplomások számát tekintve leelőzik az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát is. 2020-ra a 25 és 34 év közötti diplomások 29 százaléka kínai fiatal lesz. Őket követik majd az indiaiak, és az első alkalommal fog a harmadik helyre szorulni az Egyesült Államok. Oroszországban szintén csökken a diplomások száma, míg Indonéziában nőni fog. Egyébként a fejlődő országok nagy része leelőzi majd a nyugatiakat. Brazíliának több fiatal diplomása lesz, mint Németországnak, Törökországnak több, mint Spanyolországnak, és Indonéziának háromszor annyi, mint Franciaországnak.

A felsőoktatás helyzete általában tükrözi a gazdaság teljesítőképességét is. A második világháború után az amerikai, az európai, az orosz és a japán egyetemek domináltak. Az intézmények anyagi helyzete és befolyása szempontjából az USA még mindig szuperhatalomnak számít, a friss diplomások számát tekintve viszont megelőzi Kína és hamarosan India is. Megdöbbentő adat, hogy 2020-ra annyi fiatal kínai diplomás lesz, mint a 25 és 64 év közötti amerikai lakosság összesen.

Ez azt is mutatja, hogy a kínai és az indiai fiataloknak megváltoztak az ambíciói: inkább magasabb végzettséget igénylő pozíciókat keresnek, és több fizetést is szeretnének.

A nagyszámú diplomás fiatal kitermelésének az OECD elemzője szerint világos gazdasági célja van. A tudásalapú társadalom felé fordulás magasabb foglalkoztatottságot és magasabb jövedelmeket jelent. Kérdés azonban, hogy lesz-e elég munkahely. A kutatás a tudományos és technológiai ágazatokat vette szemügyre, és azt figyelték meg, hogy az említett országokban ezen iparágak rendkívül gyorsan nőnek. A magasabb képzettség eszerint új típusú munkahelyeket is létrehoz.

Az OECD jelentése azonban arra nem tér ki, hogy milyen lesz az oktatás minősége, és hogy a változásnak valójában mekkora hatása lesz a gazdaságra és az adott ország helyzetére. Az Oxford Egyetem internettel foglalkozó intézete egy kutatásában arra kereste a választ, hogyan alakul a világon a tudáselosztás. Az internethasználatot, a Google-ben a felhasználók generálta tudásanyagot és a tudományos aktivitást figyelembe véve kimutatták, a kulturális színtéren még mindig a nyugatiak dominálnak.

A kutatások érdekes eredménye az is, hogy Afrika és a latin-amerikai országok szinte jelentéktelenek a felsőoktatás, valamint a digitális hatalom- és tudáselosztás szempontjából.