A szakmapolitikai vitákban akár támogató véleményként is fölhasználhatja az új egészségügyi államtitkár azt az OECD-jelentést, amely legutóbb az ágazat magyarországi helyzetét elemezte.

A modern Nyugat utóbbi harminc évében soha nem volt ennyire nagy a szakadék a társadalom leggazdagabb és legszegényebb rétegei között. Magyarország a középmezőnyben van, de az utóbbi időben jókorát nyílt az olló, csak a 2014-es választási év jóléti intézkedései mérsékelték némileg a vagyoni különbségeket.

Tragikus eredményekkel zárult a 2012-es PISA-felmérés a magyar ­diákok digitális szövegértése terén: a vizsgált harmincnégy ország közül a 29., Európán belül pedig az utolsó helyet tudtuk megszerezni. A publikálásra azért csak most került sor, mert sokáig a magyar kutatók sem hitték el, hogy ennyire gyengén teljesítettek a tanulók.

A szakszervezetek kedvelt statisztikai adata a munkával töltött időről szóló kimutatás. E szerint a magyarok különösen sokat dolgoznak, az OECD-tagállamok viszonylatában is a felső harmadban áll hazánk ezzel az adattal, az unióban pedig csak Görögország előzi meg a magyarokat.

A Transparency International (TI) hétfőn közzétett tanulmánya szerint lesújtó korrupció elleni küzdelem eredménye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országaiban, Magyarország továbbra is a külföldi vesztegetés elleni egyezményét korlátozottan végrehajtó országok csoportjába tartozik, és már harmadik éve nem javít a helyezésén.

Az OECD három százalékra emelte a magyar GDP idei emelkedésére vonatkozó előrejelzését, ami immáron alig marad el a magyar kormány saját várakozásaitól.

A világszervezet szerint a munkát terhelő adók csökkentésére, a nyugdíjas-foglalkoztatás erősítésére, az oktatásban a tandíjmentesség bevezetésére, a kiskereskedelemben pedig a verseny erősítésére lenne szükség.

Németországban egyre több politikus szorgalmazza egy új bevándorlási rendszer kidolgozását, január első napjaiban a konzervatívok, a szociáldemokraták és az ellenzéki Zöldek részéről is felvetették, hogy társadalmi vitára és egy új törvény megalkotására van szükség.

Az OECD tagországaiban a társadalom leggazdagabb 10 százalékának jövedelme 9 és félszerese a legszegényebb 10 százaléknak.

Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Japánban és Kínában alapvetően kedvező folyamatok bontakoznak ki, de az eurózónában defláció, elhúzódó gazdasági stagnálás fenyeget, miközben Brazília is érdemben lassít.

Az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Kanadában, Japánban és Kínában alapvetően kedvező folyamatok bontakoznak ki, de az eurózónában defláció, elhúzódó gazdasági stagnálás fenyeget, miközben Brazília is érdemben lassít. Az eltérő pályák miatt különböző megoldásokra és reformokra lesz szükség – írja hétfőn közzétett őszi előrejelzésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Jobban látja a magyar valóságot a kormányhoz hasonlóan nagyobb fejlődést váró Európai Unió, mint a jövőt kissé borúsabban megítélő OECD - véli Cséfalvay Zoltán. A gazdasági tárca államtitkára szerint a nemzetközi szervezet alábecsüli a képességeinket.

Az eurózóna idén egy, jövőre 1,6 százalékkal növekedhet. Kritizálják az EKB-t, nem múlt el a deflációs veszély, s akadozik az országok felzárkózása.

Alábecsülte az eurózóna kormányainak válságkezelő készségét és képességét az OECD, de nem követte el ugyanezt a hibát a multiplikátor-hatással, vagyis az IMF-nek nincs igaza, amikor a túlzott megszorítás növekedéskorlátozó hatásáról beszél. A párizsi székhelyű nemzetközi szervezet önkritikája jól megtámogatja a német álláspontot.

Az OECD szerint az USA-ban és Japánban fejlődnek leggyorsabban a cégek a válság utáni időszakban. Az eurózóna gyorsabban nőtt, míg Kína, India és Oroszország gazdasága jóval lassabban reagált a konjunktúrára.

Recesszióhoz sok, érdemi térségi felzárkózáshoz, az államadósság csökkentéséhez, vagy a fokozódó egyenlőtlenség és szegénység kezeléséhez kevés az a szerény iramú növekedés, amelynek tényét ugyan az OECD hétfőn délelőtt közzétett „magyar szemléje” elismeri, de egyúttal igen aggasztónak tartja a nagyon lassúnak ígérkező potenciális növekedési ütemet, aminek emeléséhez átláthatóságra, kiszámíthatóságra, a fékek és ellensúlyok jó működésére lenne szükség.