A pozsonyi jogi norma szerint aki más ország állampolgárságát kéri - kevés kivételtől eltekintve - elveszíti a szlovákot. Idén februárban a pozsonyi belügyi tárca bizonyos mértékig enyhített a törvény szigorán. Rendeletük alapján visszakérhetik a szlovák állampolgárságukat azok, akik más államét is felvették, ott is van bejelentett lakhelyük, és életvitelszerűen huzamos ideig tartózkodnak abban az országban.

Robert Kalinák belügyminiszter elismerte, hogy ezt a módosítást Anton Gavel szlovák válogatott kosárlabdázó miatt fogadták el, aki a Bundesligában játszik, felvette a német állampolgárságot is, emiatt viszont elveszítette a szlovákot és nem szerepelhetett a szlovák válogatottban.

A mostani rendelkezés nem vonatkozik a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyar személyekre, akik közül kilencen több mint három éve bejelentették, hogy kérték és megkapták a magyar állampolgárságot, de továbbra is a szülőföldjükön kívánnak élni.

A Bugár Béla vezette Híd parlamenti képviselői több szlovák társukkal 2013-ban a kassai székhelyű Alkotmánybíróságtól kérték a szlovák állampolgársági törvény érvénytelenítését, ám a taláros testület többszöri halasztás után végül döntésképtelennek bizonyult, mert sem a jogorvoslati kérelem támogatása, sem pedig az elutasítása nem kapta meg a testületben a szükséges számú támogatást. Hónapokat késtek az indoklás kézbesítésével.

Miután ezt az egyik érintett, a 103 éves rimaszombati Tamás Ilona megkapta, Lomnici Zoltán, a felvidéki jogfosztottak érdekeit nemzetközi fórumokon képviselő Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke bejelentette: az idős asszony nevében jogorvoslat megvonása és a magánélet ellehetetlenítése címén beadvánnyal fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Tamás Ilona életkorára hivatkozva gyorsított eljárást kért. Beadványában arra hivatkozott, hogy a kassai székhelyű Alkotmánybíróság többszöri halasztás után tavaly szeptemberben sem tudott dönteni arról, hogy a kifogásolt pozsonyi állampolgársági törvény összhangban van-e az alaptörvénnyel, amely úgy rendelkezik, hogy akarata ellenére senki sem fosztható meg a szlovák állampolgárságától.

A strasbourgi bíróság egyébként egyszer már elutasította három, a szlovák állampolgárságától ugyancsak megfosztott felvidéki magyar polgár hasonló kérelmét azzal az indoklással, hogy a panaszosok szabad akaratukból vették fel a magyar állampolgárságot, holott tudták: a hatályos szlovák jogszabály alapján elveszítik az eddigit. Azt azonban nem vizsgálták meg, hogy a hatályos jogszabály nem sérti-e a szlovák alaptörvényt.