A rádió közlése szerint a szerkesztőségi razziára az ügyészek és a nyomozók felfegyverzett rohamrendőrök kíséretében jelentek meg, a jelenlévőket egy irodahelyiségbe parancsolták, majd felnyitották a páncélszekrényt, iratokat, számítógépeket és pecséteket foglaltak le. A rádió munkatársai órákon át voltak bezárva telefon és internet-hozzáférés nélkül, kommunikálni sem tudtak a külvilággal. Többjük később ügyészségi idézést kapott. A szerkesztőséget a házkutatás után bezárták.

Az azeri hatóságok egy olyan bírósági végzésre hivatkozva tartották a razziát, amely szerint a SZER működése nem felel meg a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezetek működéséről szóló törvényeknek. A rádiónak az Egyesült Államok ad pénzügyi támogatást.

Kenan Aliyev, a SZER igazgatója úgy nyilatkozott, a házkutatás és az iroda bezárása része annak a hadjáratnak, amely Azerbajdzsánban indult a szabad sajtó ellen. Nenad Pejic, a rádió központi főszerkesztője szerint a razziával Azerbajdzsán megsértette az összes nemzetközi kötelezettségvállalását, az amerikai támogatású médiát felügyelő washingtoni szövetségi ügynökség elnöke, Jeff Shell szerint az eljárás a független sajtóval való leszámolás egyik lépése, az azeri kormány visszaélési kísérlete, hogy megfélemlítse a független újságírókat. A SZER egyik riportere, Khadija Ismayilova Bakuban törvény előtt áll azzal a mondvacsináltan hangzó váddal, hogy öngyilkosságba kergetett egy embert. Emberi jogi szervezetek – köztük az Amnesty International – szerint a valódi cél Ismayilova elhallgattatása.

A razziára abban az Azerbajdzsánban kerítettek sort, amelynek elnöke, Ilham Aliyev novemberben járt Magyarországon aláírni egy stratégiai partnerségi megállapodást és több más szerződést is. Orbán Viktor magyar miniszterelnök úgy nyilatkozott, Magyarországnak sok oka van arra, hogy „nagy tisztelettel" emlegesse Azerbajdzsánt, annak elnökét és az elnök édesapját, Heydar Aliyev volt azeri államfőt is. Ez a tisztelet korábban tettekben is megnyilvánult. Magyarország 2012-ben átadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, azt az azeri tisztet, aki 2004-ben Budapesten, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kollégiumában egy baltával agyonverte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjant. A gyilkosság miatt Safarovot 2007 februárjában életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, az átadása után viszont Aliyev azonnal elnöki kegyelemben részesítette, hősként ünnepelték, és életjáradékot is kapott. Az átadás miatt Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal. A viszony azóta sem javult.

Ami a pénteki razziát illeti, az azeri politikai elit körülbelül ugyanazokkal az érvekkel próbálja kisebbíteni a jelentőségét, mint amilyenek Magyarországon az Ökotárs Alapítvány kormányzati zaklatása kapcsán is elhangzottak már. „A házkutatást nincs miért nyomásgyakorlásnak tartani. Ha semmi gyanút keltő nincs abban, amit csinálnak, akkor mitől félnek? Azok, akiknek takargatnivalójuk van, nos, azok félnek az ellenőrzéstől és a vizsgálatoktól" – hangoztatta szombaton Siyavush Novruzov, az Aliyev-féle kormánypárt, az Új Azerbajdzsán Párt (YAP) főtitkára.