Orbán hangoztatta: a következő években meg kell teremteni annak feltételeit, hogy Közép-Európába is elérjen az azeri gáz, amely a jelenlegi szerződések alapján csak Dél-Európáig jut el. A vendég az energetikai együttműködésről azt mondta, hogy Azerbajdzsán új forrást jelenthet Európának, és az országnak is szüksége van az európai piacra.
A találkozón megállapodást írtak alá a Budapest és Baku közötti közvetlen repülőjárat felújítását lehetővé tévő légi közlekedési együttműködésről, valamint arról, hogy Magyarország kétszáz diákot fogad Azerbajdzsánból. A látogatáshoz kapcsolódó üzleti fórumon – az MTI jelentése szerint – Orbán kifejtette: a különbözőségek ellenére Azerbajdzsánban és Magyarországban közös, hogy mindkettő világos stratégia mentén vezetett, helyes irányba fordított ország, és tiszteli a hagyományos értékeket.
Budapest és Baku kapcsolatainak elmélyülése ugyanakkor árnyékot vet az Azerbajdzsánnal a Hegyi-Karabah vitatott hovatartozása miatt viszályban álló Örményország és Magyarország kapcsolataira. Bár Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára szerint ennek nem feltétlenül kellene így lennie.
– A magyar külpolitika nem kíván döntőbíróként fellépni különböző országok között, megmondani a partnereinek, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés milyen útját kövessék. Azerbajdzsán fontos kapcsolódási pont a Kaukázusban, de Örményországgal is ugyanígy szeretnénk fejleszteni a kapcsolatainkat – hangoztatta a Népszabadságnak. Budapest és Jereván viszonyát jellemezve viszont azt mondta, hogy „nem állunk túlságosan jól".
A külügyi vezető arra utalt, hogy, miután 2012 augusztusában Örményország felfüggesztette a kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat, a két ország viszonya fagyossá vált. Jereván azt nehezményezi, hogy Budapest kiadta Bakunak az örmény társának meggyilkolásáért életfogytig tartó börtönre ítélt azeri katonatisztet, Ramil Safarovot. Otthon – a bakui igazságügyi miniszter Magyarországnak adott garanciája ellenére – kegyelemben részesítettek őt.
A magyar diplomácia azóta (például diplomáciai üzenetek útján) több lépést is tett a viszony normalizálása érdekében, ám ezeket az örmény fél egyelőre viszonzatlanul hagyta – közölte a helyettes államtitkár. Kedvező fejleményként értékelte viszont, hogy az idén, örmény kezdeményezésre, együttműködési jegyzőkönyvet írt alá a két emberi jogi ombudsman. A számok tanúsága szerint a gazdasági együttműködés sem szenvedte meg a vitát: tavaly 22 millió, az idei első fél évben pedig 11 millió dollár volt a kétoldalú kereskedelem összértéke.
A jereváni külügyminisztérium sajtótitkára, Tigran Balajan lapunk kérdéseire azt közölte, hogy Safarov kiadását „barátságtalan lépésnek" tekintik, amely kedvezőtlenül befolyásolta a karabahi konfliktus rendezését célzó tárgyalásokat. A szóvivő úgy véli, hogy a helyzet megoldása érdekében Magyarországnak kellene kezdeményezésekkel előállnia.
Balogh Csaba szerint Jerevánban bocsánatkérésre vagy más politikai gesztusra számíthatnak, Budapest viszont azon az állásponton van, hogy a Safarov-ügyben nem Magyarország hibázott, hanem az azeri fél nem tartotta be a vállalt kötelezettségét.
Közvetlen tárgyalások nem folynak ugyan Magyarország és Örményország között, de – mint a helyettes államtitkár közölte – a külföldi, főleg a nemzetközi szervezeteknél akkreditált képviseleteken keresztül zajlik bizonyos egyeztetés. A magyar diplomácia egyházak és civil szervezetek útján is igyekszik eljuttatni pozitív üzeneteit Jerevánba.
