Tévedés volt – mondta Susan Rice azokkal a nyilatkozatokkal kapcsolatban, amelyeket idén szeptember 11-én tett a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátust ért támadásról. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete kedden, zárt ajtók mögött ült le tárgyalni három  republikánus szenátorral és Michael Morell ideiglenes CIA-igazgatóval. Arról kérdezték, miért nem megtervezett merényletként beszélt a bengázi akcióról, és miért mondta, hogy egy iszlámellenes film miatt kitört spontán tiltakozás fajult az épület elleni támadásig.

Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet felszólalása az ENSZ közgyűlésen 2009. június 24-én

A republikánusok szerint ugyanis Barack Obama és a demokrata adminisztráció az elnökválasztási kampány közepén politikai okokból inkább elhallgatta, hogy Bengáziban terrortámadás történt, hiszen erről beszélni inkább a republikánus jelöltnek, Mitt Romney-nak kedvezett volna. Ezt a vádat Rice a keddi találkozó után azzal rázta le magáról, hogy az amerikai hírszerzés először helytelenül mérte fel, mi volt a támadás kiváltó oka, és ezért beszélt mindenki az első napokban spontán tiltakozásról, amelyet a szélsőségesek csak a lehetőséggel élve használtak fel a konzulátus elleni támadáshoz. Bengáziban akkor nem volt semmiféle tüntetés – ismerte el most az ENSZ-nagykövet, sietve hozzátéve, hogy a nyilvánosságot senki nem akarta félrevezetni, és néhány nappal később a hírszerzés is átértékelte az első megállapításait a támadással kapcsolatban.

Az ügynek csak az egyik tétje kegyeleti. Bengáziban a támadás négy amerikai diplomata életébe került, és az áldozatok között ott van az a Christopher Stevens is, aki előtt harminc éve volt példa arra, hogy amerikai nagykövet merényletben haljon meg. A másik viszont egy nagyon is aktuálpolitikai kérdés: Rice a külügyminiszteri szék egyik nagy várományosa, a republikánusok viszont azzal fenyegetőznek, hogy a bengázi ügy fényében nem fogják támogatni a kinevezését, ha a jelenlegi tárcavezető, Hillary Clinton januárban távozik a State Department éléről.

Ezeket a fenyegetéseket visszhangozta kedden John McCain, Lindsey Graham és Kelly Ayotte, a kedden Rice-szal tárgyalóasztalhoz ült három szenátor, akiket vajmi kevéssé nyugtatott meg az ENSZ-nagykövet változó hírszerzési információkról szóló magyarázata. McCain a mintegy egyórás találkozó után kijelentette, hogy „jelentős aggályokra ad okot” több olyan válasz, amelyet az üggyel kapcsolatban kapott, de azok a válaszok is, amelyeket végül nem kapott meg a kérdéseire. Graham úgy nyilatkozott, hogy a közelébe sem kerültek annak, hogy alapvető kérdésekre választ kapjanak, és a maga részéről „abszolúte” megpróbálja megakadályozni Rice külügyminiszteri kinevezését.

Az ügyben még sok homályos részlet van. Nemrég például David Petraeus dicstelenül távozott CIA-igazgató vallomásából kiderült, hogy az ügynökség már az első jelentéseiben is megpendítette, hogy Bengáziban terrortámadást hajtottak végre, de azokból a hírszerzési összefoglalókból, amelyekre Rice hivatkozott, James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója végül töröltette a terrorizmusra és az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet érintettségére vonatkozó megjegyzéseket. És persze a demokratáktól is meg lehet kérdezni, miért hagyják, hogy a láthatáron lévő külügyminiszteri poszt ellenére Rice vigye el a balhét Bengáziért, hiszen ő ENSZ-nagykövetként nem sok felelősséget visel hírszerzési információkért vagy az amerikai diplomaták biztonságáért, eltérően mondjuk Clappertől, Clintontól, Leon Panetta védelmi minisztertől vagy Tom Donilon nemzetbiztonsági főtanácsadótól. Erre Jay Carney fehér házi szóvivő kedden lakonikusan csak úgy felelt, hogy Rice Obama külügyi stábjának az egyik vezető alakja. Ahogy korábban Obama, most Carney is élesen az ENSZ-nagykövet védelmére kelt: szerinte Rice első nyilatkozataival kapcsolatban nincs több megválaszolatlan kérdés, csak a republikánusoknak ne lenne már a „rögeszméjük” az, ami néha elhangzik a vasárnapi show-műsorokban.

Rice tárcavezetői kinevezéséhez a washingtoni szenátus külügyi bizottságának a jóváhagyása is kell.  Ennek jelenlegi elnöke, John Kerry az a másik politikus, akiről suttogják, hogy Clinton utóda lehet.