A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egyetértésével Susan Rice amerikai ENSZ-nagykövet ilyen összefoglalót kapott, mielőtt azt állította, hogy a bengázi amerikai konzulátus elleni támadás szélsőségesek „spontán” fellépése volt. Az eredetileg kommunikált hivatalos verzió szerint az incidenst egy Floridában forgatott iszlámellenes film, a Muzulmánok ártatlansága váltotta ki.

A CIA által a nyilvános kommunikáció számára előkészített eredeti háttéranyagot előbb a DNI, majd az FBI is módosította. A televíziók értesülése szerint ez rutineljárásnak számít. Az amerikai kormányzat és Obama elnökválasztási stábja a kampány során és azután is támadások célpontjává vált: a republikánusok azt állították, a nyilvános tájékoztatásból politikai szándékkal törölték, hogy a kelet-líbiai városban 2012. szeptember 11-én terrortámadás történt. Terrortámadásról beszélni kedvezőtlenül hatott volna az Obama-kampányra, és a republikánus jelölt, Mitt Romney esélyeit növelte volna, de már csak azért is kínos volt a dolog, mert a támadás óta kiderült, hogy a bengázi konzulátus nagy biztonsági hiányosságok közepette működött, a külügyminisztérium pedig ügyet sem vetett az ezzel kapcsolatos aggályokra. A szeptember 11-én végrehajtott támadás következtében négy amerikai diplomata – köztük Chris Stevens nagykövet – halt meg, de hogy Bengáziban terrorizmusról volt szó, azt a Fehér Ház, valamint a külügyi és az igazságügyi tárca is cáfolta.

A republikánusok Rice fejét követelték, az ENSZ-nagykövetet gyanítva az eltussolási kísérlet mögött, és lebegtetik azt is, hogy nem járulnak hozzá a politikus asszony külügyminiszteri kinevezéséhez. Rice Hillary Clintont követheti a State Department élén, aki a 2016-os elnökválasztáson a demokraták jelöltje lehet, és korábban a nyilvánosság előtt felelősséget vállalt a bengázi támadásért, hogy elvonja a kritikusok figyelmét Obamáról. Amikor viszont a republikánusok a múlt héten elővették Rice-t, maga az újraválasztott amerikai elnök mordult vissza rájuk, hogy aki akar, inkább utána, semmint az ENSZ-nagykövet után menjen. David Petraeus volt CIA-igazgató a szenátus és a kongresszus hírszerzési bizottsága előtt is azt vallotta, hogy az ügynökség által készített első változatban még az szerepelt, hogy a bengázi konzulátus feltehetőleg terrortámadás célpontja volt.

A helyzetet bonyolítja, hogy a támadás elkövetésével gyanúsított Ansar al-Saria radikális szervezet hivatalosan nem része és nem alárendeltje az al-Kaidának, így ez utóbbi csoport nevének törlése a háttéranyagból nem volt teljesen indokolatlan. Clapper 16 amerikai hírszerző szolgálat működését koordinálja. Szóvivője, Shawn Turner szerint az Egyesült Államok illetékes szolgálatai a kezdetektől fogva biztosak voltak abban, hogy terrortámadás történt, de ennek alátámasztására eleinte nem rendelkeztek szilárd bizonyítékkal. A kormányzat tagjait ugyanakkor a minősített tájékoztatási csatornákon keresztül ebben a szellemben tájékoztatták.