Alapos félrefordítással tálalta az MTI híradása alapján a szerdai éjjeli magyar internetes sajtó a magyar menedékkérőkkel kapcsolatos kanadai aggodalmakat. "Az illetékes kanadai miniszter már Budapestre tart, miután a helyi hírügynökség szerint magyar menedékkérők hulláma öntötte le a repülőtereket" - állt a hazai hírekben. Valójában, mint Alykhan Velshi, az ottawai bevándorlási tárcavezető szóvivője a Népszabadságnak elmondta: Jason Kenney még júniusban járt a magyar fővárosban, és nem most utazik vagy utazott oda (aminek a Canwest News hírügynökség angol nyelvű alaphíre nem is mond ellent.)

Azóta pedig számos alkalommal egyeztetett a két fél. Velshi egyben megerősítette: "nem tervezzük a vízumkényszer bevezetését", jóllehet "a vízummentességet élvező országok tisztában vannak azzal, hogy amennyiben nem tesznek eleget a vízummentesség előírásainak, úgy újra be lehet vezetni a kötelezettséget".

Kenney esetleges újabb budapesti útja annyiban is drámai fordulatra utalt volna, hogy alig pár hete tárgyalt Ottawában Várkonyi László, az észak-amerikai kapcsolatokért felelős külügyi szakállamtitkár. Márpedig lapunk úgy tudja: e kérdést éppenséggel ő hozta szóba szeptemberben, nem pedig a kanadaiak.

"A szakállamtitkár ... kifejtette: a magyar állampolgárok számára biztosított kanadai vízummentesség fontos szimbólum és közös érték... Megállapították: példaértékű együttműködés zajlik a magyar és kanadai hatóságok között a megnövekedett számú magyarországi menedékkérők ügyében, és közös erőfeszítéseket tesznek a helyzet kezelésére. A kanadai fél rámutatott, hogy a menekültügyi rendszerrel visszaélők a felelősen utazók érdekeit veszélyeztetik" - áll az ottawai magyar nagykövetség honlapján.

Ezzel együtt a kanadaiak érzékeltetik, hogy gond lehet a menedékkérelmek miatt, miközben a származás bizalmasan kezelt adatnak számít. - Ez a kérdés rendszeresen napirenden van az egyeztetéseinken. Hivatalosan nem tudni róla, hogy roma manedékkérőkről van szó, de kanadai sajtójelentésekből, illetve hazai roma vezetők nyilatkozataiból erre lehet következtetni. Kanadai részről is felmerült a gyanú, hogy szervezetten zajlik, valakinek az anyagi érdekében áll a kiutaztatás - mondta lapunknak Király Tamás, a magyar külképviselet első beosztottja, a nagykövet távollétében. Ez utóbbi lehetőségre Velshi szóvivő is utalt. 

Mi derül ki a számokból? A kanadaiak Mexikóval és - európai uniós neheztelést is kiváltva - Csehországgal szemben állították vissza a nyáron a vízumkényszert a túl sok, általuk indokolatlannak tartott menedékkérő miatt. A magyar esetben inkább a tendencia, nem az esetszám tűnik aggasztónak, noha hazánk a harmadik. A mexikóiaktól ugyanis az elmúlt években csaknem 10 ezer, a csehektől pedig a vízumentesség 2007-es megadása óta háromezer dosszié torlódott össze Kanadában. Csehországba már tényfeltáró küldöttséget is meneszteniük kellett a kanadaiaknak. Ezzel szemben Magyarországról az év első felében 750 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában (és közülük 578 a második negyedévben), szemben a tavalyi 288-cal.

Mint lapunk is ismertette, májusban Kanada első számú napilapja, a The Globe & Mail "Fasizmus: az új nemzedék" című, nagy terjedelmű tatárszentgyörgyi riportjának szerzője a nácizmus előszelét látta a mai magyarországi romaellenességben, tartva a holokauszt megismétlődésétől. Egyúttal az észak-amerikai ország menekültpolitikájának felelősségére is rámutatott. Ugyanakkor a kérelmeket elbíráló Bevándorlási és Menekültügyi Testület (IRB) az első félévben nem hagyott jóvá egyetlen kérelmet sem Magyarországról.

- A jelenlegi nemzetközi jogi normák szerint a magyar romák nem felelnek meg annak, hogy politikai menekültté nyilvánítsák őket, bár Magyarországnak sokkal szigorúbban kellene védelmet nyújtania kisebbségeinek - nyilatkozta Pap András szakértő Budapestről a Canwest Newsnak. Az IRB adatai szerint júniussal bezárólag 942 magyarországi kérelem volt függőben, egyet elutasítottak, tizenkét esetben a kérelmező nem jelent meg a meghallgatáson, 66-ot pedig visszavontak.