Egyúttal azonban az észak-amerikai ország menekültpolitikájának felelősségére is rámutat. "A Kasztner vonata, a magyarországi zsidó közösség háború alatti sorsa kapcsán végzett kutatásaim szörnyűségesen idézték fel, milyen könnyen csúszhatnak országok vérfürdőbe. De a háború 1945-ben véget ért. Ki gondolta volna, hogy kevesebb mint 65 évvel később előmásznak sírjukból ennek a démoni múltnak a szellemei?" - veti fel a kérdést Anna Porter, aki úgy véli, a vasfüggöny lebontásával megteremtett új szabadság olyasmit hozott a felszínre, amellyel előmozdítói soha nem számoltak: a gyűlölködés, a rasszizmus és az intolerancia nyilvános megnyilvánulásaival.

A cikk a romagyilkosságok és a "cigánybűnözés" médiatematizálása mellett részletesen foglalkozik a Jobbikkal, illetve Morvai Krisztinával. Azt feltételezi: utóbbinak, a (korábbi) "emberjogi bajnoknak egy zsidó férjjel", aki "azzal vádolta a kormányt, hogy lecserélte őt (ti. egy ENSZ-testületben) egy "cionistára", mivel ő maga palesztinpárti", minden jel szerint helye lesz az Európai Parlamentben a június 7-i választásokat követően.

A szerző felidézi Morvai másfél évvel ezelőtti torontói látogatását, ahol 250 fős hallgatóságából az idősebbeknek láthatóan imponáltak revizionista, a trianoni határok felülvizsgálatát szorgalmazó nézetei. Mindössze egy fő tartott akkor "esernyős tiltakozást" a torontói Magyar Házban; őt kituszkolták a teremből. (Ennek történetét Kerekes Sándor maga is megírta az Amerikai Magyar Népszava Szabadság hetilap hasábjain - A tud megj.) Mindamellett a cikk úgy minősíti a Jobbikot: "annyira jobboldali, hogy kritikusai neonácinak mondják."

Anna Porter fontosnak tartja leszögezni: a romákkal szemben, "akik azóta üldöztetést szenvednek, hogy őseik a XIV. században megérkeztek Indiából", nyugat-európai államok is ellenségesek, különösen "az őket táborban tartó, ujjlenyomatvételre kötelező" Olaszország. Friss jelentések szerint eközben január-februárban tetőzött a cseh romák által beadott menedékkérelmek száma Kanadában, tavaly pedig csak a mexikóiak, a haitiak és a kolumbiaiak adtak be több ilyen kérelmet náluk.

Mindennek kapcsán a torontói lap felveti az ottawai kormány felelősségét is: "Nem különösebben látják itt szívesen őket (ti. a romákat). Harper (miniszterelnök) "aggodalomra okot adóként" írta le a helyzetet, Jason Kenney bevándorlási miniszter pedig júliusban, Prágában várhatóan megpróbálja leállítani az áramlást."

A Vér és Becsület másságellenes tüntetése a Felvonulási téri Maria Regnum-templom maradványánál