Rendezett helyzet jöhet, ha államcsődöt jelentenek
Görögország tiszta helyzetet teremthet azzal, ha rendezett csődöt jelent. Így az athéni kormány és hitelezői között immár nem arról folyna a vita, hogy még mennyit pénzt öntsenek a közösből a feneketlen kútba, hanem arról, hogyan és mikorra tudná Görögország visszafizetni a GDP 180 százalékára rúgó adósságát. Az nem kérdés, hogy a görögöknek meg kell nyomniuk az újraindítás gombot, az viszont válaszra vár, hogy ennek fejében a neki hitelező országok mekkora követelést hajlandóak elengedni.
A görögökön az euróövezetből kilépés sem segít, mert ha a drachmát „reaktiválják”, ettől önmagában szemernyit sem nő a versenyképességük. Márpedig egyértelmű, hogy a feta sajton és a Metaxán kívül a helléneknek legfeljebb mutatóban van külföldre nagy tételben, versenyképes áron eladható termékük – az idegenforgalomból pedig nem jön össze annyi, hogy rendezzék a tartozásaikat. A magukra hagyott görögöknél drámai életszínvonal-romlás következne be, a bérek és a nyugdíjak vásárlóértékének drasztikus csökkenése azután válik igazán feszítővé, ha már a felhalmozott eurótartalékok is elfogytak. A társadalmi feszültségek kiéleződése a legfontosabb bevételi forrást, a turizmust teheti tönkre; a biztonságukat féltő külföldiek úgy menekülnek majd, mint most a britek Tunéziából.
A görögökkel súlyos ballasztot dobna ki a léghajóból az EU, ám ezzel megmenthetné az eurózónát. A görögök harminc év alatt 500 milliárd eurót szivattyúztak ki a közösből, ebből 240 milliárdot illene visszafizetniük. Külkereskedelmük uniós viszonylatban marginális, hitelezőiknek viszont az adósságok leírása nagyon fog fájni. Portugália, Olaszország, Franciaország és Spanyolország költségvetése borulhat emiatt, a németeké szilárd lábakon áll.
De bárhogyan lesz, a görögöknek is nagyon fájna a válás: elszegényednek, és hiába marad náluk a családi ezüst, ha nincs mit enni vele. S ha mindenáron kimentik a görögöket, akkor ezt a megszorítások árán az adósságválságból kikászálódó országok, mint Portugália és Írország, is biztatásnak vehetik.
Ami várható: a bankrendszer likviditás híján és a teljesen elértéktelenedő állampapír-állománya folytán pillanatok alatt csődbe megy, az emberek kiveszik a pénzüket, a közintézményekbe vetett bizalom maradéka is elszáll. A drachma visszatértével az infláció elszabadul, a görög gazdaság sosem látott recesszióba süllyed a legsötétebb – de a valóságalapot nem nélkülöző – forgatókönyvek szerint.
Az idei költségvetésben még meglévő 130 milliárdos tartalék, valamint a jövő évi büdzsében előre nem látott kedvezőtlen folyamatokra félretett 205 milliárd forint tartalék bőven elegendő lesz arra, hogy ne kelljen az „adócsökkentések költségvetését” módosítani –hangsúlyozta Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a görög államcsőd kapcsán.
Pénzpiaci és reálgazdasági oldalról is érint bennünket a görög válság, ezekre válaszul különböző forgatókönyveket dolgoztak ki az NGM-ben. Pénzpiaci oldalról a görög államcsőd és a kilépés az euróövezetből kedvezőtlen hatással járna mind a forintárfolyamra, mind a magyar állampapírok hozamára.
Ennek mértéke azonban nehezen modellezhető. Reálgazdasági csapás nem éri Magyarországot a helyzet súlyosbodása esetén sem, mert számottevő magyar pénz nincs a görög bankokban. Az exportunknak csak 0,4 százaléka megy a görögökhöz. (Munkatársunktól)
