Cipraszon nehéz kiigazodni: egyrészt július 5-re népszavazást hirdetett az EU-val és az IMF-fel kötött egyezségről, s arra buzdítja a polgárokat, hogy voksoljanak nemmel – másrészt (már a referendum bejelentése után) újra kérte a görög mentőprogram meghosszabbítását, vagyis mintha mégis egyeztetni akarna. Ahogy Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős EU-biztos fogalmazott, „néhány centire” voltak már a megállapodástól, amikor a kormányfő Athénban váratlanul előállt a népszavazás ötletével.
A görögök hétfőn reggel új valóságra ébredtek.
A bankok egész héten zárva tartanak, és tőkekorlátozásokat is elrendeltek. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy számlánként és naponta csak hatvan eurót lehet kivenni a pénzkiadó automatákból (ez nem vonatkozik a más országokban kiadott kártyákra, tehát a turistákéra sem), és leállították az átutalásokat Görögországból külföldre.
Hasonló intézkedéseket a pénzügyi válságba belesüppedő Ciprus vezetett be 2013-ban. Noha a görögök egyelőre megőrizték a nyugalmukat, hosszú sorok alakultak ki a bankoknál.
|
Egy athéni automata előtt. Maximum 60 euró egy nap
Alkis Konstantinidis / Reuters |
Tárgyalni nagyon kevés idő maradt. Június 30-án, kedden éjfélkor lejár az EU/IMF-mentőprogram, amelynek utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét azért nem utalták át Görögországnak, mert nem sikerült egyezségre jutni a végrehajtandó reformokról. Ugyancsak június 30-ig kellene törleszteni 1,6 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), ám
egy görög kormányilletékes hétfő délután közölte, hogy nem fizetnek – így viszont államcsődöt kell bejelenteni.
Elemzők arra hívják fel a figyelmet, hogy önmagában sem az államcsőd, sem a tőkekorlátozás nem ok az eurózóna elhagyására, de Athén mindezzel elindul lefelé a lejtőn.
„Ha nemmel szavazunk, segítünk Európának”
– Nemmel szavazok vasárnap, mert az EU/IMF-megállapodás olyan jövőt teremt, amelyben több mint húsz évig rabszolgák leszünk. Nem akarom, hogy még egy generáció élete tönkremenjen – mondja lapunknak az Athénban élő Angeliki Gramatikopulu. Nagyon nehéz hétre számít a vasárnapi népszavazás előtt, de teljesen biztos a dolgában: – Ez így nem mehet tovább! Angeliki a szaloniki képzőművészeti egyetemen oktatja a fotográfia történetét, és az elmúlt három évben a felére csökkent a fizetése. Szerződésesként alkalmazzák, így nem biztos benne, hogy szeptembertől is lesz munkája. Ma már minden euró elköltését meggondolja. – A legrosszabb, hogy elvesztettük a biztonságérzetünket – magyarázza. S mivel meggyőződése, hogy a nemzetközi hitelezőkkel kötött egyezség aláírása újabb fizetés- és nyugdíjcsökkentést hozna, szerinte nem is kérdés, miként kell voksolni.
Magyarul beszélgetünk: Angeliki Gramatikopulu szülei a görög polgárháború elől menekültek 1948-ban Magyarországra, a sors itt sodorta őket egymás mellé. 1956-ban az édesanyja már terhes volt a nővérével, Angeliki tíz évvel később látta meg a napvilágot. Hazatérni Görögországba csak 1974-ben tudott a család, miután véget ért a katonai diktatúra. – Az EU és az IMF semmi mást nem akar, mint megbuktatni Cipraszékat. Ez egy baloldali kormány, ők pedig neoliberális politikát képviselnek – fejtegeti Angeliki, aki kurátorként kiállításokat is rendez. Mint mondja, a hitelezők ragaszkodnak hozzá, hogy folytatódjanak a megszorítások, sőt, Görögországból elrettentő példát szeretnének statuálni, nehogy más, bajban lévő EU-tagállamok is kedvet kapjanak az engedetlenséghez. – Ha vasárnap nemmel szavazunk, ez nem csak nekünk, görögöknek lesz jó. Segítünk Európának új irányba haladni.
A kiszámíthatatlanságot a pénzpiacok sem értékelték: hétfőn erős gyengüléssel nyitottak az európai tőzsdék. A minden eddiginél nagyobb bizonytalanság megviseli a görög lakosságot is, amely már belefáradt az elmúlt évek gazdasági hanyatlásába és a sorozatos megszorításokba. Az Elefterosz Tiposz görög napilap szerint
a népszavazás bejelentésével a kormányfő előrehozott választást akar kiprovokálni, remélve, hogy ezt meg is nyeri.
„Világos, hogy Ciprasz elvesztette a polgárok bizalmát. Ezt egyértelművé teszik a pénzkiadóknál és a benzinkutaknál kialakult sorok, és nyilvánvalóvá teszi majd a vasárnapi voksolás is.”
|
Cipraszon nehéz kiigazodni
Yannis Behrakis / Reuters |
Bármilyen eredményt hozzon a népszavazás, a helyzet utána is feszültnek ígérkezik. Ha visszadobják a hitelezőkkel kötött megállapodást, Görögország nem számíthat további pénzügyi támogatásra, és e nélkül nehéz lesz finanszírozni az állam működését. Ha viszont az igenek győznek, a Ciprasz-kormány lemondani kényszerülhet, különben olyan programot kellene végrehajtania, amelyet mindvégig hevesen ellenzett.
