Irán nem hajlandó engedni a vitatott célú atomprogramja ügyében, és nem szállítja külföldre a dúsított uránkészletét – derült ki abból a bejelentésből, amelyet Abbasz Arakcsi külügyminiszter-helyettes tett vasárnap Teheránban. Ahogy az iráni politikust az állami média idézte, a dúsított uránkészlet külföldre szállítása az a határ – „a vörös vonal” –, amelyet Irán nem hajlandó átlépni, de nem állítja le magát a dúsítást sem, noha mint ismert, ez az a két fő követelés, amelynek teljesítéséért az ENSZ és az Egyesült Államok enyhítene a Teheránnal szemben életbe léptetett, a perzsa ország gazdaságát a mélybe taszító szankciókon. Az iráni atomprogramról keddtől Genfben tartanak új tárgyalásokat a P5+1 országcsoport (az ENSZ BT öt állandó tagja és Németország), illetve a perzsa ország képviselői; Arakcsi erről vasárnap azt mondta, Teherán az urándúsítás formájáról és mennyiségéről nyitott a vitára, és ha kell, engedményeket is tesz.

Teherán a vitában évek óta ragaszkodik ahhoz, hogy atomprogramja polgári célokat szolgál, áramfejlesztés és orvosi berendezések működtetése miatt van szüksége rá, eközben a nyugati nagyhatalmak és Izrael viszont az aggályait hangoztatja, hiszen a 20 százalékosra dúsított uránjával Irán egy lépésre áll az atomfegyver kifejlesztésétől. (Szakértői feltevések szerint ez még évek kérdése.)

Arakcsi bejelentése után a genfi tárgyalások nem sok eredménnyel kecsegtetnek, annak ellenére nem, hogy az új elnök, a júniusban megválasztott Haszan Róháni fő külpolitikai célkitűzésnek jelölte ki az atomprogramról szóló megállapodást. A nemzetközi szankciók enyhülése Teherán számára az egyedüli kiút a válságból: az iráni gazdaság a március 20-ig tartó naptári évben hat százalékkal esett vissza. Róhánival a teheráni elnöki palotába új hangnem is költözött, a jelenlegi elnök legalábbis hallhatóan visszafogott elődjéhez, a holokauszttagadó kijelentéseiről ismert Mahmúd Ahmadinezsádhoz képest. Ez nem azt jelenti, hogy Róháni kész lenne lemondani az atomprogramról a szankciók eltörléséért, csak engedékenységre utaló gesztusból van több. Ezeket eddig amerikai politikai körökben kedvezően fogadták, olyannyira, hogy a szeptemberi ENSZ-közgyűlés margóján John Kerry külügyminiszter tárgyalóasztalhoz ült iráni kollégájával, Mohamed Dzsabad Zariffal, Barack Obama elnök felhívta Róhánit. Az utóbbira 1979, az iráni iszlám forradalom óta nem volt példa. Kedden Genfbe Zarif utazik el tárgyalni a nemzetközi küldöttséggel. A P5+1 először veszi fel a fonalat Róháni hivatalba lépése óta.

Ami a dúsított urán külföldre szállítását illeti, Ali Laridzsáni iráni parlamenti elnök a héten az AP-nek azt nyilatkozta, országának feleslege van dúsított uránból, amelyet kész cserelapként felajánlani egy szankcióenyhítésről kötött esetleges alku keretében. Teherán később cáfolta, hogy Laridzsáni ilyesmit mondott volna.