Meglepő győztes az iráni elnökválasztáson

Haszan Rohani szerint a megválasztása a mérsékelt politika győzelmét jelenti a szélsőségesek felett.

Meglepetésre mérsékelt, reformpárti politikus ülhet az iráni elnöki székbe. Ráadásul kiderült: nem lesz második forduló, a szavazatok 50,68 százalékával, abszolút többséggel Haszan Rohani nyerte meg a perzsa országban szombaton megrendezett elnökválasztást.

Rohani több mint 18 és félmillió szavazatot kapott, háromszor annyit, mint az utána következő vetélytárs, Muhammad Baqer Kalibaf. A megmérettetés utáni eső nyilvános beszédében elmondta: vele a mérsékelt politika győzött a szélsőségesek felett, Irán pedig ezután „tiszteletteljes” hangot fog megütni a nemzetközi porondon. Az eredmény bejelentése után a fővárosban, Teheránban és máshol is több ezer ember ment ki ünnepelni.

Ez utóbbi megjegyzéssel Rohani nyíltan elődjére, Mahmúd Ahmadinezsádra utalt, akit az elmúlt évek alatt többször is bírált a konfrontatív diplomácia miatt, amelyet az iráni atomprogrammal kapcsolatban folytatott, és amely miatt kemény, inflációval és recesszióval járó gazdasági szankciók szakadtak Irán nyakába.

A tény, hogy Rohani győzhetett, valamelyest a szakértőket is meglepte. Irán irányítása a vallási vezetés, illetve Ali Khamenei nagyajatollah kezében van, hozzá pedig inkább az olyan elnökjelöltek álltak közel, mint a második Kalibaf vagy a harmadik helyre befutó Szaed Dzsalili korábbi nukleáris főtárgyaló.

Ennek ellenére Khamenei a kampányban senkit sem támogatott, vagy csak annyit mondott: neki "mindegyik elnökjelölt megfelel". Ennek az oka minden valószínűség szerint az, hogy a vallási vezetés nem akart kockáztatni, hiszen félő volt, hogy egy keményvonalas elnökjelölt megválasztása ugyanolyan zavaragásokhoz vezetett volna, amelyek 2009-ben Ahmadinezsád második mandátumának a megszerzését követték. A reformista jelöltek egyébként sorra léptek vissza Rohani győzelme érdekében, és őt támogatta Ahmadinezsád korábbi ellenfele, Mir Huszein Muszavi is, aki azóta is házi őrizetben van.

Pragmatikus elnök, finomabb hangnem

Bár Rohanit a nyugati sajtóban többnyire a mérsékelt jelzővel írják le, a Jerusalem Post megjegyzi, hogy inkább a „pragmatikus” illik hozzá. Az új elnök az egyedüli, aki vallási személységként indult az elnökválasztáson, az iszlám forradalom feltétlen híve, és az atomprogramot is folytatná, csak az Ahmainezsád-féle konfliktuskereső hanggal van gondja.

Egy pánarab lapnak, az Asharq Al- Awsatnak Rohani még csütörtökön azt mondta, országa atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál, az Irán elleni nemzetközi kampányt viszont az az Izrael vezeti, amelynek a célja csak az, hogy elvonja a figyelmet a saját titkos atomprogramjáról és a palesztinokkal szemben elkövetett visszaélésekről. A megoldás így nem a lemondás a nukleáris ambíciókról, hanem az, hogy Teherán jobban megértesse magát a nemzetközi közvéleménnyel – fejtette ki a politikus.

Diplomáciai kapcsolatok az Egyesült Államokkal?

Hogy ez mekkora kompromisszumkészséget jelent, az még kérdés, Rohani a kampányban mindenesetre azt ígérte, enyhíteni akar Irán elszigeteltségén, amelyért még az iszlám forradalom után, 1979-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatokat is helyreállítaná az első számú közellenséggel, az Egyesült Államokkal. Annak, hogy Irán kitörjön az elszigeteltségből, mostanában azonban inkább gazdasági jelentősége van: 2013 már a második év, amelyben az iráni gazdaság teljesítménye visszaesik, a szárnyaló, 30-40 százalékos infláció pedig már a mindennapi megélhetést fenyegeti. Az alapvető élelmiszerek tízszer annyiba kerülnek, mint néhány éve. Rohani a kampányban mondta is, hogy atomprogram ide vagy oda, a technológiai fejlődés nem veszélyeztetheti az emberek jólétét. „A centrifugák csak akkor forognak jól, ha a gazdaság is a jó irányban forog” – szögezte le egy televíziós vitában.

Irán új elnöke 64 éves, civilben ügyvéd – a doktoriját Glasgowban szerezte –, több kulcsjelentőségű poszt mellett kétszer volt a parlament, a madzslisz elnöke, 2003-tól 2005-ig pedig nukleáris főtárgyaló is. (Emiatt a sajtótól megkapta a „diplomata sejk” gúnynevet: máig az egyedüli, aki vallási elöljáróként vett részt az iráni atomdelegáció munkájában.) Nyelvzseninek mondják: anyanyelve, a perzsa mellett folyékonyan beszél angolul, németül, oroszul, franciául és arabul. Ali Akbar Velajati volt külügyminiszter egyszer úgy mutatta be, hogy „ő a legjobb diplomatánk, aki csak van”.

Haszan Rohani szavazata leadásakor. A legjobb diplomata?
Presidential candidate Hassan Rohani shows his ballot before casting it during the Iranian presidential election in Tehran June 14, 2013. Millions of Iranians voted to choose a new president on Friday, urged by Supreme Leader Ayatollah Ali Khamenei to turn out in force to discredit suggestions by arch foe the United States that the election would be unfair. REUTERS/Yalda Moayeri (IRAN - Tags: POLITICS ELECTIONS)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.