Murszi ebben a perben több mint 130 emberrel, köztük a libanoni síita Hezbollah és a szunnita palesztin Hamász tagjaival ült a vádlottak padján. Amiatt ítélték halálra, hogy az egyiptomi forradalom kitörése, 2011. január 25. után néhány nappal végrehajtott börtönszökés közben a társaival együtt atrocitásokat követett el rendőrök ellen. A volt államfő áprilisban húszéves börtönbüntetést kapott, amiért az elnöksége alatt, 2012 decemberében halálos erőszakra buzdította a mögötte álló konzervatív iszlamista mozgalom, a Muzulmán Testvériség híveit.

Az exelnököt áprilisban húsz év börtönre élték STRINGER / Reuters

Az elítéltek között szerepelt az exelnök mögött álló Muzulmán Testvériség szervezet vezetője, Mohamed Badíe, és a mozgalom egyik legismertebb támogatója, az évtizedek óta katari száműzetésben élő iszlám hitszónok, Júszuf el-Karadávi is.

Az egyiptomi törvények szerint hasonló perek esetében a halálos ítéletet egy későbbi meghallgatáson még megerősítik, miután az ügyben eljáró vallási méltóság, a nagymufti is rábólintott. A nagymufti jóváhagyása után Murszi és a társai még fellebbezhetnek a halálos ítélet ellen. Saabán es-Sámi bíró Murszi mellett 106 további, ugyanebben a perben halálra ítélt papírjait küldte az nagymuftihoz, a következő meghallgatás időpontját pedig június 2-re tűzte ki.

A civilben ügyvéd Murszit egyébként már a forradalom kitörése után, 2011. január 28-án vették őrizetbe az akkor még Hoszni Mubarak elnök vezette Egyiptom hatóságai, a börtönéből viszont többedmagával már két nap múlva sikerült kitörnie. A vád szerint január 28-án mintegy 800 fegyveres jutott be az országba a Gázai övezettel közös határ alatt húzódó csempészalagutakon át, majd három csoportra oszolva lerohantak két kairói és egy észak-egyiptomi börtönt. A nehézfegyverekkel felszerelt milicisták között volt a Gázai övezetet uraló szélsőséges szervezet, a Hamász, illetve a Hezbollah számos tagja is. A Hamász még a Muzulmán Testvériség palesztin ágaként alakult meg a nyolcvanas évek végén. A milíciák Murszin és a testvériség számos bebörtönzött vezetőjén kívül mintegy 20 ezer rabot szabadítottak ki. Rajtaütéseik során több mint 50 rendőr vesztette életét.

Februárban a forradalom – az Egyiptomot is elérő arab tavasz – megbuktatta Mubarakot, a Muzulmán Testvériség pedig egymás után nyerte a választásokat, a sorozat fénypontja pedig 2012 júliusa volt, amikor az erről szóló megméretés nyomán Murszi elfoglalhatta az elnöki széket. Hatalma egy évig tartott. Murszit a védelmi minisztere, Abdel Fatah al-Sziszi jelenlegi elnök a hadsereggel és egyhangú társadalmi támogatottsággal a háta mögött egy puccsban leléptette, a Muzulmán Testvériséget pedig vagyonelkobzás mellett betiltották.

Ő és a hívei is politikailag motivált vádakról beszélnek Mohamed Al-Sayaghi / Reuters

A volt elnök ebben és a korábbi perében is azt hangoztatta, hogy politikailag motivált vádakról van szó, ő Egyiptom legitim, szabadon választott államfője. Azt sem ismerte el, hogy a bíróságnak joga lenne ítékezni felette – emlékeztet a BBC.

A Kairó emblematikussá vált terén, a Tahrír téren kitört forradalomnak 846, a politikai káoszt kísérő zavargásoknak pedig összesen több száz halálos áldozatuk volt eddig, beleértve azt a hajtóvadászatot is, amelyet a Mizulmán Testvériség bujkáló képviselői ellen folytat a Sziszi vezette karhatalom.