Furcsa eltűnés, szokatlan keresés
Elképzelhető, hogy a 4,7 ezer tonnás Arctic Sea csaknem száz év után az első európai kalóztámadás áldozata lett, de nem kizárt a biztosítási csalás, a fegyvercsempészet sem, ám az is lehetséges, hogy az orosz hatóságok valójában többet tudnak a hajó sorsáról, mint amennyi a nyilvánosság elé kerül.
Jelenleg az orosz haditengerészet négy hajója és két tengeralattjárója kutatja az Arctic Sea-t. Látható eredmény nincs, ugyanakkor a NATO tengeri erői hírt adtak arról, hogy a keresett hajó a Zöld-foki szigetek partjainál lehet. Az orosz erők egyik hajója utasítást kapott, amelynek nyomán szombaton ér a helyszínre.
Egyelőre azonban meddőnek bizonyult a katonai műholdak bevetése is. Az orosz haditengerészet - amely Dmitrij Medvegyev orosz elnök utasítására nyomoz a 100 méteres hajó után - visszautasította azt a hírt, amely szerint csütörtökön üldözőbe vett volna egy, az Arctic Sea-hez hasonló hajót.
- Pedig nem légből kapott információról van szó - állítja a Morszkoj Bjulletyeny hajózási szakmai hírportál főszerkesztője, a védelmi minisztérium névtelen forrására hivatkozva. Mihail Vojtenko szerint egyébként meglepő, hogy az orosz erők továbbra sem kértek a hajó felkutatására felajánlott amerikai segítségből és nem fordultak az európai hatóságokhoz sem.
A szakember furcsállja azt is, hogy az Arctic Sea eltűnéséről nem kaptak értesítést a térségben járó hajók sem, noha jachtok és kisebb halászhajók esetében is kiemelt figyelmet kérnek a kapitányoktól. (A terület, amelyen a hajó - és a nyomtalanul eltűnt tizenöt matróz - lehet, már meglehetősen nagy, Nigériától Spanyolországig terjedhet.)
A Finnországból július 22-én Algériába tartó, hivatalosan 1,5 millió euró értékű faanyagot szállító hajó utoljára a brit partmenti őrséggel lépett kapcsolatba július 28-án. Két nappal később az utolsó automatikus jelet a Vizcaya-öbölben adta le. A tervek szerint augusztus 4-én kellett volna az algériai Bejaiába érkeznie. A kutatások azonban csaknem egy héttel azután kezdődtek meg, hogy a hajó nem futott be az észak-afrikai kikötőbe, noha az Echo Moszkvi rádió értesülései szerint az orosz matrózok rokonai már korábban is aggodalmukat fejezték ki a hajó sorsát illetően.
Az Arctic Sea útjának már a második napján váratlan esemény történt, amikor tíz egyenruhás fegyveres, a svéd kábítószer-ellenes felügyelet munkatársaiként bemutatkozva a fedélzetre szállt, majd 12 órás kutatást végzett a hajón. Egyes feltételezések szerint a csoport nem hagyta el a hajót, hanem átvette az irányítást és ők léptek kapcsolatba a partmenti őrségekkel is. (Továbbra sem tisztázott azonban, hogyan értesültek a rajtaütésről a hatóságok, és miért csak napokkal az akció után.) A Daily Telegraph brit napilap az Európai Bizottságtól kapott hírre hivatkozva úgy tudja, hogy a hajót kétszer - a svéd eset után Portugália közelében - érte kalóztámadás.
Nem kizárt, hogy a hajó egy Nyugat-Afrikai kikötőbe futott be, ahol átfestve, átnevezve helyezik újra forgalomba. Nem valószínű azonban, hogy pusztán ezért érdemes lett volna nagy kockázat árán elrabolni a hajót a világ legforgalmasabb hajózási útvonalán. Az pedig kizárható, hogy pusztán a rakomány megszerzése és a hajó elsüllyesztése lett volna a cél. Legalábbis, ha valóban csak a dokumentumban jelzett farakomány volt a fedélzeten.
Vojtenko a Russia Today angol nyelvű orosz hírtelevíziónak nyilatkozva felhívta a figyelmet, hogy az Arctic Sea a finnországi berakodás előtt két héten át Kalinyingrádban állomásozott. A szakértő szerint legfeljebb egy titkos, veszélyes és értékes szállítmány adhat magyarázatot a furcsa eltűnésre és a szokatlan keresésre is.
A hajót kezelő Solchart Archangelsk cég vezetője, Nyikolaj Karpenkov teljes képtelenségnek minősítette Vojtenko feltételezését.
