Izrael szerint védelmi okok húzódnak a 2002-ben felhúzott fal felépítése. A biztonsági intézkedés sikerességét azzal bizonyították, hogy felépítése után csökkent az Izraelen belüli támadások száma. A palesztinok szerint viszont a fal építése egyrészt szegregáció, másrészt földbitorlás, a felépítésével ugyanis az izraeli kormány hatalmas palesztin területeket kobzott el, hogy azokon építkezzen.

Hasonló állásponton van az izraeli emberi jogi szervezet, a B'Tselem is, amely azt állítja, a fal megépítése csak szükségtelen szenvedést okozott a palesztin embereknek. „Elvágta a társadalmi kapcsolatokat, elszigetelt falukat gazdasági területeiktől és állampolgárokat a megélhetésüktől" – hangoztatja a szervezet.

A Hágai Nemzetközi Bíróság 2004-ben nemzetközijog-ellenesnek nyilvánította a fal megépítését, amely a Vöröskereszt szerint „komoly humanitárius és jogi problémákat okoz", és „sokkal messzebb megy, mint ami megengedhető".

Az aktivisták azt mondták, céljuk az, hogy felhívják a figyelmet, az izraeli építmény nem fogja megakadályozni a palesztinokat abban, hogy Jeruzsálembe és az ottani al-Aksza mecsetbe, az iszlám harmadik legszentebb helyére menjenek. Felszólították az embereket, hogy készüljenek a Jeruzsálem intifádájában, azaz Izrael elleni felkelésében való részvételre. Úgy fogalmaztak, szerintük ez lesz a végső intifáda Palesztina felszabadításáért – írja az al-Dzsazíra.

Izrael 1967-ben annektálta Kelet-Jeruzsálemet, fővárosa részeként. Ezt nemzetközileg sosem ismerték el, a palesztinok viszont jövőbeli államuk fővárosaként tekintenek a városrészre, melyet egy 1947-es ENSZ-határozat is elfogad. Az aktivisták tavaly hasonlóan emlékeztek a berlini fal leomlásának évfordulóján.