„Hatvan évvel ezelőtt, amikor itt forradalom volt, a magyarokat befogadták külföldön. Nagyon szomorúnak tartom, hogy Magyarországon most falat húznak fel, hogy megakadályozzák azok bejövetelét, akik védelemre szorulnak" – nyilatkozta a Népszabadságnak Montserrat Feixas Vihé, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Közép-európai Régiós Képviselője.

Fotó: Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A menekültek többsége több ezer kilométert tesz meg – Szíriából, Irakból, Afganisztánból vagy éppen Szomáliából –, és közben szörnyű dolgokon megy keresztül. „Sokukat elrabolják, megkínozzák. A családtagjaik meghaltak vagy eltűntek. Emberi lényként kellene rájuk tekintetni, akik rendkívül sokat szenvedtek” – tette hozzá Vihé.

Mint mondta, a szerb–magyar határra tervezett 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítés felállítása nemcsak nagyon rossz ötlet, de a tapasztalatok szerint hatástalan is, hiszen a menekültek végül megtalálják a módját, hogy átjussanak rajta, csak sokkal súlyosabb következmények árán. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarországnak EU-tagállamként tartania kell magát bizonyos egyezményekhez, így felelősséggel tartozik a menekültekért, akiknek oltalmat kell biztosítani, ha egyértelműen rászorulnak.

Vihé számára nem volt ismeretlen a bevándorlásellenes nemzeti konzultáció és a plakátkampány sem. Hangsúlyozta, hogy az európai gazdaságok nagy kihívással állnak szemben – az Egyesült Királyságban szerencsét próbáló magyarokhoz hasonlóan –, sokan külföldön keresnek új lehetőségeket. „Ebben a helyzetben nagyon veszélyes, ha a menekülteket az országra leselkedő fenyegetésként állítják be. Könnyen felerősödik ugyanis az idegengyűlölet” – mondta végezetül a UNHCR régiós képviselője, hangsúlyozva, hogy a menekültek nem terroristák.