Nebojsa Sztefanovics szerb belügyminiszter néhány napja ezzel szemben úgy foglalt állást: nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha Magyarország lezárná a közös határt. Miután csalódnia kellett, a belügyminiszter szerdán arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében, azért is, mert országába főként uniós államokból, Görögországból és Bulgáriából érkeznek menekültek. Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnök jóval keményebb volt: „Mi nem fogunk falakat emelni. Ezt garantálom. Szerbia nem zárja be önmagát, Szerbia nem fog Auschwitzban élni” – fogalmazott. Csikós László, a szerb kormány államtitkára viszont lapunknak azt mondta, remény van arra, hogy a határzár miatt megcsappan a menedékkérők száma, a migránsok el fogják kerülni a Délvidéket, és Horvátország felé veszik az irányt. Addig aki teheti, Magyarországra jön.
A Fidesz vezetői közül
Rogán Antal és Kósa Lajos még szerda reggel is úgy nyilatkozott, a határzár csak végső eszköz. Alig két hete pedig Orbán Viktor kormányfő Helmut Kohl volt német kancellárt méltatta így: „Arra vállalkozott, hogy az utolsó tégláig lebontja az európai népeket egymástól elválasztó falakat.”
A kormány nem csak az egykori kereszténydemokrata kancellár örökségével találta magát szembe. Ferenc pápa tegnap a bevándorlók tiszteletére szólított fel, és azt mondta: Isten bocsánatát kellene kérniük azoknak, akik bezárják az ajtót a védelmet keresők előtt.
|
A bolgár–török határ 2014 júliusában
Stoyan Nenov / Reuters |
A Jobbik helyesli, de rövid távú megoldásnak tartja az ötletet. A baloldal tiltakozott, s a jogvédők is megütköztek. A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, Gyulai Gábor szégyenletesnek tartja, hogy bő huszonöt évvel a vasfüggöny lebontása után bárkinek a határzár jut eszébe. Ám hozzátette: a jogi helyzet nem változik, mert a kerítés csak magyar területen épülhet, így aki akár a túloldaláig eljut vagy felkapaszkodik rá, magyar joghatóság alá kerül, s ha menekültkérelmet terjeszt elő, ügyét tisztességesen el kell bírálni. Ugyanez a helyzet a határátkelőkön is.
Alagutakat fognak ásni vagy lefizetik a határrendészeket, de lesz-e tűzparancs?
Az autópályák és főutak mentén felállított úgynevezett vadfogó hálók árából kiindulva a Népszabadság által megkérdezett kereskedők kilométerenként hét-nyolcmillió forintra becsülték a szerb határra tervezett kerítés elkészítésének és telepítésének költségeit. Így a kerítés legkevesebb 1,4 milliárd forintba kerül majd, de ehhez a költséghez jön még a börtönkerítések tetejéről ismert szögesdrótfonat és azoknak az érzékelőknek az ára, amelyek jelzik a szerb határszakaszon szolgáló 1305 rendőrnek, ha valaki felkapaszkodott a kerítésre, vagy akár csak megközelítette azt.
Úgy tudjuk, a kormány 22 milliárdos keretet szán a létesítményre.
A lapunk által megkérdezett szakértő szerint ha valóban hatékony határvédelmi rendszert akarnak kialakítani, akkor célszerű legalább két párhuzamos kerítést felállítani, és ezek érzékelőit összekötni a határszakaszon már meglévő térfigyelő, hőkereső és mozgásérzékelő kamerákkal, majd mindezeket bekötni az egyes határrendészeti kirendeltségek ügyeleteire.
|
Koszovói gyerekek februárban Ásotthalom mellett a határnál
Balogh László / Reuters |
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő több volt határőrhöz hasonlóan úgy véli, önmagában a drótkerítés édeskevés lesz a menekültáradat tartós feltartóztatására. Főleg akkor, ha nem párosulnak hozzá bizonyos idegenrendészeti intézkedések, mint például az Európai Unió nyomására 2012-ben megszüntetett idegenrendészeti őrizet.
Egy volt határőrségi vezető rámutatott, a kerítést nyilvánvalóan magyar területen állítják majd fel, így aki kívülről belekapaszkodik, már magyar területen áll.
Hacsak nem lesznek képesek és hajlandók a magyar hatóságok tagjai végignézni, hogy pár tucat menekült a kerítésbe kapaszkodva éhezik és szomjazik, esetleg sérülten vagy betegen agonizál, valamit tenniük kell majd.
És milyen alapon utasítják majd el azoknak a menedékkérelmét, akik a kerítés egyik oldaláról – már magyar területen állva – kérnek menekültstátuszt a másik oldalon járőrözőktől?
Ennél valószínűbb azonban, hogy más, határzárt használó országhoz hasonlóan nálunk is alagutakat ásnak majd a kerítés alatt, vagy lefizetik a határőröket (határrendészeket), hogy nézzenek félre, amíg egyes helyeken átvágják a drótkerítést. Szélsőséges esetekben, ha már több száz menekült torlódik fel a kerítés előtt, nálunk is megtörténhet, ami nemrég a török–szír határon, hogy a kétségbeesett menekülők egyszerűen átszakítják a szögesdrót akadályt. Egy kérdés, hogy a szerb határ lezárása azt is jelenti-e majd, hogy a rendőrség tűzparancsot is kap a kerítésen átmászók, illetve a kerítést áttörők megfékezésére? Nyilván a határzár előkészítésére kapott egy hét alatt Pintér Sándor és a Belügyminisztérium erre is megadja majd a választ.
Tarjányi emlékeztetett arra, hogy
sem a magyar–osztrák határon felállított vasfüggöny, sem a berlini fal nem zárt tökéletesen.
Tarjányi a rendszerváltás előtt határőrként testközelből nézte végig, amikor a keletnémet menekültek vagy háromszázan nekirontottak a drótkerítésnek és átszakították azt. Hiába voltak ott a géppisztolyos határőrök, esélyük sem volt a karon ülő gyerekkel menekülőket megfékezni.
Ezzel együtt azt többen elismerték, hogy a kerítés felállítása ideig-óráig távol tarthatja a magyar–szerb határtól az embercsempészeket. Várhatóan a határzár kiépítése után Horvátország, esetleg Románia felé megélénkül majd az embercsempész-forgalom. A csempészek új, veszélyesebb, hosszabb, ezért az általuk szállított emberáru számára drágább útvonalat keresnek majd.
|
Van honnan szökni, de nem lesz hová
Kelemen Zoltán Gergely / MTI |
Ez történt a görög–török határon is, ahol az év elején bontották le a drótkerítést, mivel az uniós tagsági terveket dédelgető törököket rendkívüli módon irritálta, az embercsempészek pedig egyszerűen kikerülték, és a menekülők számára veszélyesebb tengeri úton juttatták be az unióba „a szállítmányaikat".
Diplomáciai források emlékeztettek rá, hogy a szerb hatóságok a minap tartóztattak le 38 szerb rendőrt és határőrt az embercsempészetet is érintő korrupciós vádakkal. Ez a lépés legalább annyira gesztus volt Magyarország felé, jelzés, hogy a korábbi gyakorlattal szakítva Szerbia immár hajlandó a közös rendőri-titkosszolgálati együttműködésre az embercsempészet és a tömeges migráció visszaszorítására, mint jelzés Brüsszelnek, hogy az ország mindent megtesz az uniós csatlakozás feltételeinek teljesítéséért.
Mindenképpen fogadni kell a menekülteket
Mindig azt gondoljuk, hogy már nincs lejjebb, de a magyar–szerb határra tervezett kerítés ötlete azt mutatja, hogy van – kommentálta a kormányzat újabb ötletét a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programjának vezetője. Gyulai Gábor egyszerűen szégyenletesnek tartja, hogy 25 év után valakinek ez jut az eszébe.
A jogi helyzet azonban alapvetően nem változik
– hangsúlyozta –, mert a vasfüggöny nyilván csak magyar területen épülhet, és ha valaki az ország területén tartózkodik, akár a kerítés külső oldalán is, magyar joghatóság alá kerül, és vele szemben be kell tartani az összes hazai jogszabályt és a nemzetközi, valamint uniós jogokból fakadó kötelezettségeket is. A jogvédő leszögezte:
aki eljut a kerítésig, vagy felmászik rá, esetleg a drótokat átvágva lép magyar területre, és – akár szóban – menekültstátus iránti kérelmet terjeszt elő, annak ügyét tisztességes eljárásban el kell bírálni.
Ez azt jelenti, hogy vizsgálni kell legalább a kérelem elfogadhatóságát, amely ellen bírói jogorvoslatra van lehetőség. Szerinte ugyanez a helyzet a határátkelőkön: ha a külföldi jelzi, hogy hazájában üldöztetésnek van kitéve, ezzel az állam a helyzetéről hivatalosan tudomást szerez, és nem kerülheti meg a kötelezettségeit.
A valóságban persze más is történhet, mert Gyulai nehezen tudja elképzelni, hogy a magyar határrendészek tömegesen engednének be beutazásra jogosító papírok nélkül külföldieket. Az ellen pedig nemigen van jogorvoslat – tette hozzá –, ha a hatóság embere nem hallja meg, hogy valaki védelmet remél nálunk.
Más kérdés, hogy ennek súlyos következményei lehetnek, hiszen Magyarország – miután a menedékkérők nem számíthatnának tisztességes eljárásra – akár el is veszíthetné „biztonságos ország" besorolását.
Ebből az következhetne, hogy a dublini rendelet alapján senkit sem küldhetnének ide vissza, amit a görögök már elértek, mert náluk olyan rosszul működik a menekültügyi rendszer.
|
Illegális határátlépők bilincsben Röszkénél. A kérelem benyújtásának a lehetőségét senkitől nem lehet megtagadni
Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
A kormány döntése alapján elkészítik a biztonságos harmadik országok listáját – ide sorolnák Szerbiát és Macedóniát is –, és aki ezen államokon keresztül jön, nem kérhetne menedékjogot. Gyulai szerint azonban a kérelem benyújtásának lehetőségét senkitől sem lehetne megtagadni, legfeljebb az illető ügyét gyorsított eljárásban, különösebb mérlegelés nélkül döntenék el. Ami megint csak ellentétes lenne a nemzetközi normákkal, mert minden kérelmezőnek lehetőséget kell adni annak bizonyítására, hogy egy általában biztonságosnak tartott állam rá nézve mégsem volt biztonságos.
Szerbia az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Kúria szerint sem biztonságos, mert a kérelmezők nem reménykedhetnek tisztességes eljárásban, és a legalapvetőbb elhelyezést és támogatást sem biztosítják a menekülőknek.
Ha tehát oda küldenek vissza hazájukban valóban üldözött embereket, az a jogvédő szerint megint csak azzal a következménnyel járhat, hogy Magyarországot sem minősítik biztonságosnak.
Így az elvi lehetősége is elveszne annak, hogy a dublini rendelet alapján visszatoloncolják azokat, akit itt léptek elsőként uniós területre.
„Senki sem gondolta volna, hogy a 21. században új vasfüggöny épül Európa közepén”
Örül a határon épülő drótkerítés hírének Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere, aki korábban maga is javasolta, hogy építsenek kerítést a magyar-szerb határra. Toroczkai felidézte, hogy a bolgár-török határon is épült hasonló, és szinte azonnal a nullára csökkent azon a szakaszon a migráció. A magyar-szerb határon gyakorlatilag minden akadály nélkül bárki átvonulhatott eddig, ami abszolút abnormális helyzet volt. Toroczkai hozzátette:
önmagában a kerítés nem megoldás,
bár ez függ attól is, hogy milyen kerítés épül. Jelentős élőerő-védelemre van szükség a rögzített hőkamerák használata mellett, így jó eséllyel itt is a nullára szorítható a migráció. Ásotthalom polgármestere szerint már önmagában a kerítés építésének bejelentése is visszatartó erőt jelent, hiszen az embercsempészek kénytelenek lesznek más útvonalat keresni.
Mórahalom fideszes polgármesterét, Nógrádi Zoltánt
meglepte a döntés gyorsasága,
de ő maga és a helyi lakosság is támogatja. Szerinte ugyanis a télen már elviselhetetlenné vált a menekülthullám, amely a koszovóiak számának csökkenése után ma már ismét a januári mértéket közelíti, ám most szinte kizárólag távoli országokból, Irakból, Szíriából, Afganisztánból, illetve afrikai országokból érkeznek a migránsok.
|
A határon túl, a biztonságon innen
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
Nógrádi azt mondta: nem történt atrocitás, de ez jelentős mértékben annak köszönhető, hogy a helyiek védekeznek: éjjelente 12 polgárőr van szolgálatban. Így is nagyon zavaró volt, hogy a menekülők tömegesen bementek melegedni az orvosi rendelőbe, a fürdőbe, a könyvtárba, és csak rendőri fellépéssel lehetett kiküldeni őket. A tanyán élő idősek is féltek tőlük, voltak kisebb lopások, és minden vetést letaposnak, amikor naponta több százan mennek át a termőföldeken. Nógrádi szerint a határ lényege, hogy elválasszon dolgokat. Ahol ez megszűnik, ott nincs rend, ahol nincs rend, ott nincs biztonság. Ezért a migrációs hullám kockázatot jelent a helyi lakosságra.
Támogatja, hogy a politikai menekülteknek adjon menedéket az ország, és ezt kommunikálja is a kormányzat, ám ha nem lépett volna Magyarország, akkor a tömeges migráció néhány év alatt teljesen átalakítaná az életviszonyainkat.
Ami eddig történt, az is túllépte a helyi lakosság tűrőképességét.
Botka László, Szeged MSZP-s polgármestere szerint a város lakosságát egyáltalán nem zavarták a menekültek, nem is találkoztak velük az utcákon, hiszen a migránsoknak nem célországuk Magyarország. Senki sem gondolta volna, hogy a 21. században új vasfüggöny épül Európa közepén, és éppen Magyarország miniszterelnöke áll az antimigráns politika élvonalába. Botka szerint
ez a Fidesz tipikus politikai módszere:
ellenségképet kreál, és elkezd harcolni ellene, hogy eltereje a figyelmet arról, hogy rendszeresen és módszeresen szétlopják az országot. Botka biztos abban, hogy a drótkerítés fizikailag sem tartja vissza azt, aki át akar jönni a határon. Angol és osztrák politikusokkal beszélve tapasztalta: nem értik Orbán Viktort, mert a migráció valóságos probléma ugyan, de nem Magyarországon. Sőt, például Angliában, ahová már több százezer magyar költözött ki munkavállalási és letelepedési céllal, Orbán Magyarországa nem a megoldást, hanem a megélhetési bevándorlás forrását jelenti.
