Ciprasz bejelentését ottani idő szerint este nyolc órára várták, de a miniszterelnök jó egyórás késéssel állt kamera elé, hogy elmondja: pártja, a radikális baloldali Sziriza lemond a kormányzásról. Döntését morális okokkal indokolta, vagyis hogy a folytatáshoz kötelességének érzi megszerezni a görög nép felhatalmazását. „Őszinte akarok lenni önökkel. Nem valósítottuk meg azt a megállapodást, amire a januári választások előtt számítottunk” – idézi Cipraszt a BBC.

Ciprasz csütörtök este az elnöki palotában. A Szirizának egységes képet kellene mutatnia Alkis Konstantinidis / Reuters

A Reuters szerint Ciprasz késő este nyújtotta be lemondását Prokopisz Pavlopulosz elnöknek, mondván, a parlamentben jelenleg nincs kormánytöbbség, és nincs nemzeti egységkormány sem. A tényleges parlamenti többséget a Sziriza múlt pénteken veszítette el, amikor a képviselők a harmadik görög mentőcsomag feltételeinek elfogadhatóságáról szavaztak. A kormánypárt 149 tagjából 43 nemmel szavazott vagy tartózkodott, s bár az ellenzék elfogadta a megszorító intézkedéseket, a Szirizán belüli masszív lázadás Ciprasz EU-s politikája ellen szétforgácsolta a kormány hatalmát.

A görög alkotmány értelmében, ha egy kormánypárt a megválasztását követő egy éven belül lemond, az államelnöknek a második legnagyobb pártot kell megbíznia az ország vezetésével. Ha ez valamiért nem lehetséges, a következő nagy párt kap esélyt. Elemzők szerint azonban ez a forgatókönyv szinte kizárt, az ellenzék is az előrehozott választásokban érdekelt, ezért senki nem fogja átvenni a mandátumot. A választásokig egy ügyvivő kormány látja el majd az ország vezetését.

A harmadik mentőcsomag feltételeként Athénnak komoly gazdasági megszorításokat kell véghezvinnie, ami érzékenyen érinti az állam szociális kiadásait is. Januári hatalomra kerülésekor a baloldali Sziriza azonban azt ígérte, nem enged az európai hitelezők nyomásának, és nem lesznek megszorítások. A Metron Analysis júliusi közvélemény-kutatásának eredménye szerint a Sziriza 33,6 százalékon áll, ami a pálfordulás ellenére is messze a legtámogatottabb párttá teszi, kormányozni viszont csak koalícióban tudna.

Csütörtök hajnalban Görögország megkapta a harmadik mentőcsomag első részletét, 13 milliárd eurót. Ez az összeg a három éven át, három etapban érkező, összesen 86 milliárd euró első részletének csak a fele, amelynek felszabadításáról előző este döntött az uniós segélyalap kormányzótanácsa. A pénzből Athén a határidő napján, augusztus 20-án azonnal törleszthette is az Európai Központi Bank 3,2 milliárdos hitelét.

A harmadik mentőcsomagot az ország az euróövezeti államoktól kapta, az IMF az adósságteher fenntarthatóságának biztosításához köti részvételét, és kerüli a kötelezettségvállalást októberig, amikor is a megígért reformok végrehajtását fogják felülvizsgálni. Athénnak addigra tehát fel kell tudni mutatni elkötelezettségét az elvárt reformok iránt, amit a lakosság is meg fog érezni, ezért is lehet életbevágó Ciprasz és a Sziriza számára, hogy az előrehozott választásokra mielőbb sor kerüljön, és ki tudja használni népszerűségét. Addig azonban a pártra még vár egy kongresszus is, amelyen várhatóan döntenek a lázadókról is. A választásokra a Szirizának újra egységes képet kell mutatnia.

A BBC görög sajtóértesülésekre hivatkozva azt írja, a Sziriza baloldali szárnyának 25 tagja kiválik, és Liki Antita (Népi Egységnek) néven pártot alapít, melynek vezetője Panagiotisz Lafazanisz volt energetikai miniszter lesz. Az új párt tagjainak névsorából hiányzik a Cipraszt élesen kritizáló Zoe Konsztantopolu parlamenti elnök és Janisz Varofakisz volt pénzügyminiszter is. Egyikük sem támogatta a mentőcsomagot.

A 300 fős görög parlamentben a januári választások után a 149 helyet elnyerő Sziriza volt a legnagyobb párt, a második a konzervatív Új Demokrácia 76 mandátummal. A 25 tagú Népi Egység lehet a harmadik erő.