A repülőtéren a közelmúltig összesen 16 független könyvesboltban lehetett megvásárolni a kínai kormány és az uralkodó politikai elit viselt dolgairól szóló, az ország többi részén betiltott köteteket. A lehetőséggel a kontinensen élő kínaiak szívesen éltek is, hisz a ponyvától kezdve az olcsó összeesküvés elméleteken át a komoly tényirodalomig és visszaemlékezésekig sok mindenhez hozzá tudtak férni.

Idén viszont már 16 boltból 11 ki sem nyitott. Egyes üzletek helyén ruhabolt nyílt, másokra egy állami könyvesbolt hálózat tette rá a kezét. Az üzletvezetők azt mondják, az olvasási szokásokat befolyásoló piaci változások, egész pontosan az okos telefonok és táblagépek elterjedése kényszerítette őket a boltzárra, ám a kritikusok szerint a történtek azt bizonyítják, hogy Hongkong szabadsága egyre jobban erodálódik.

Egy független könyvkiadó alapítói és tulajdonosai, Renee Chiang és férje, Bao Pu a CNN-nek azt mondták, bizonyítékuk ugyan nincs, de a boltbezárási folyamat hátterében a nyomtatott könyvek iránti kereslet természetes csökkenése mellett az állhat, hogy a kínai kormány igyekszik megfékezni a Hongkongból a kontinense irányuló könyváramlás, egyúttal el is lehetetlenítik a független kiadókat.

A pár kiadóvállalata, a New Century Press az egyik legismertebb és legnépszerűbb, mely olyan műveket forgalmaz, mint Az állam foglya - Csao Ce-jang titkos naplója című könyv. Csao a Kínai Kommunista Párt kegyvesztetté vált főtitkára volt, aki a Tienanmen téri tüntető diákokra nem volt hajlandó ráereszteni a katonákat. Poszthumusz emlékirata négy évvel halála után, 2009-ben jelent meg egy 2000-ben titokban magnóra vett, 30 órányi hanganyag alapján.

„A reptér fontos része volt Hongkong független könyvkiadói iparágának, ahol az érzékeny politikai témák iránt érdeklődő olvasók túlnyomó többsége nem hongkongi, hanem anyaországi volt" – magyarázza Chiang.

A reptér vezetősége viszont tagadja, hogy politikai okok állnának a könyvesboltok számának csökkentésében. Mint szóvivőjük közölte, a törzsutasok körében végzett igényfelmérésekre alapozva hozták meg a döntést.

A szingapúri bázisú Page One már mind a hat üzletét bezárta, a francia tulajdonú Relay pedig könyv és újságárus standjainak felénél húzta le a rolót, a fennmaradó boltjai csak a becsekkoláson átesett utasok számára érhetőek már el.  A felszabaduló üzlethelyiségek közül ötbe már be is költözött a Sanghajban 1912-ben alapított Chung Hwa Book Co., melynek hongkongi ágát a kínai állami tulajdonú Sino United Publishing birtokolja. A Sino szóvivője a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy bár ők egy anyaországi állami tulajdonú cég, a hongkongi üzleteket teljesen a helyi piac lehetőségei és az ottani törvények alapján működtetik.

Az Apple Daily helyi lap még az év elején írt arról, hogy a reptéri Page One üzletek polcairól vállalati utasítás szerint el kellett tüntetni a Kínát kritizáló kiadványokat. A lap által idézett utasítás az után érkezett, hogy öt konkurens könyvkereskedő eltűnt, ami miatt Hongkong szerte tüntetések robbantak ki, mert az emberek attól tartottak, hogy a kínai biztonsági erők rabolhatták el az elit számára kényelmetlen, tiltott irodalom értékesítőit. Azóta ötből három kereskedő hazatérhetett, kettőt még fogva tartanak.

A cikkre reagálva a Page One egyébként tagadta, hogy utasították volna a kereskedőket a kiadványok eltüntetésére. A cég, amely az utóbbi időkben a kontinensen is meg tudta vetni a lábát, a kiskereskedelmi piac gyengeségivel és a bérleti szerződések lejártával magyarázza a reptéri boltbezárásaikat. A politikai nyomásgyakorlást teljes képtelenségnek nevezték.