Lapinterjúban fakadt ki Avigdor Lieberman izraeli külügyminiszter ellen Norbert Darabos, az osztrák védelmi tárca vezetője. Ahogy a Die Presse a politikust idézte, Lieberman „elviselhetetlen alak”, akinek nincs más mondanivalója az Irán elleni fenyegetéseken és a közel-keleti békével kapcsolatos keményvonalas megnyilvánulásokon túl.

„Az izraeli kormány a külső ellenséget, Iránt és a palesztinokat használja fel arra, hogy elterelje a figyelmet a zsidó államot feszítő belső társadalmi problémákról. Lieberman kormányzati politikusként elviselhetetlen” – mondta az osztrák védelmi miniszter, aki szerint reménykeltő jel azonban, hogy Benjamin Netanjahu jobboldali kormányába nemrég bekerült a centrista Kadima is, bőven kétharmad feletti többséget biztosítva a kabinetnek a jövő őszi választásokig. „Ez csökkentheti Izrael radikalizálódását” – vélte Darabos.

Lieberman hivatala az AP amerikai hírügynökség kérdésére sem kommentálta az osztrák védelmi miniszter megjegyzéseit.

Az elmúlt néhány hónapban nem ez az első eset, hogy valaki Izraelt bírálja Irán, illetve a közel-keleti konfliktus miatt. Április elején Günter Grass Nobel-békedíjas német író prózaversben elmélkedett arról, hogy Izrael jelenti a valódi fenyegetést a világbékére nézvést, tavaly novemberbe pedig Nicolas Sarkozy és Barack Obama egyik színfalak mögötti párbeszédénél maradt bekapcsolva a mikrofon. A volt francia elnök jegyezte meg, hogy elviselni sem tudja a Netanjahut, akit le is hazugozott, amire Obama válasza ez volt: „Lehet, hogy téged fáraszt, de gondolj arra, hogy nekem minden nap foglalkoznom kell vele.” (Grass a versével alaposan kihúzta a gyufát: Izraelben nemkívánatos személynek nyilvánították, a német szociáldemokraták pedig minden kampányrendezvényükről száműzték az írót.)

Izrael a maga puszta létezésére nézve is kiemelkedő veszélynek tartja Irán atomprogramját. Bár ez Teherán szerint polgári célokat szolgál, a Nyugat azt gyanítja, hogy az áramfejlesztés csak ürügy a perzsa országnak atomfegyver kifejlesztéséhez. E gyanú miatt Tel-Aviv hónapok óta megelőző légicsapással fenyeget, és ha a diplomáciai megoldás kudarcot vall, az Egyesült Államok is hajlik a katonai beavatkozásra. Izraelnek van rutinja a hasonló akciók terén: légiereje 1981-ben Szaddám Huszein Irakjában bombázott le egy atomlétesítményt, 2007-ben pedig Szíriába hatolt be az izraeli légierő, gyakorlatilag a földdel téve egyenlővé azt a reaktort, amelyet Bassár el-Aszad elnök rezsimje építgetett Dajr ez-Zaurban.