E diplomáciai lépésről kedden a szlovák külügyi tárca közleményben tájékoztatott, amelyben megállapították: „ Szlovákia és Magyarország közötti kapcsolatok a két kormány szándékainak köszönhetően, történelmi távlatból is a legjobb szinten vannak. Intenzív a kölcsönös kommunikáció, pozitív az együttműködés, amely nemcsak kétoldalú vonatkozásban, hanem a visegrádi négyek viszonylatában, valamint az európai jelentőségű témák kezelésében egyaránt megnyilvánul.

Ezért tartjuk érthetetlennek azt, hogy Kövér László miért érzi szükségét rontani ezen a kedvező légkörön. A Szlovák Köztársaságot, újabban pedig a Cseh Köztársaságot is érintő felelőtlen és sértő megnyilvánulásaival sajátos leckét adni az európai értékekről.

Legújabb kijelentése, miszerint a két említett ország nem lehetne az EU tagja, nem hozzáértő, nem felel meg kapcsolataink jelenlegi szintjének, ellentétes a magyar külgazdasági és külügyminiszter véleményével, aki az elmúlt héten a magyar parlament bizottságában rendkívül jónak minősítette Magyarország és Szlovákia jelenlegi viszonyát. Ismételten és határozottan elvárjuk Kövér Lászlótól, hogy ezután tartózkodjon ilyen véleménynyilvánításoktól, és a történelmi folyamatok értékelését hagyja meg a felkészült szakembereknek"- zárul a közlemény.

Prágában ugyancsak a Kövér-intejú miatt kérette be keddre Lubomír Zaorálek cseh külügyer Pető Tibort, hazánk prágai nagykövetét, akitől magyarázatot is vár a magyar házelnök kijelentései miatt. A kifogásolt interjú az elmúlt hét végén jelent meg a Právo prágai napilapban.

Kövér László elsősorban az európai migránshelyzetet elemezte, s ennek kapcsán megjegyezte: kellemes meglepetésként értékeli a visegrádi négyek együttműködését. Majd reményét fejezte ki, hogy egyszer talán Közép-Európában olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik tisztességesen és őszintén rendezni a történelmi sérelmeket, a meglévő nézetkülönbségeket, például kisebbségi problémakörben.

Erre az újságíró megkérdezte: ez vajon azt is jelenti, hogy az ön országa továbbra is követeli kitörölni a cseh és a szlovákiai dekrétumokat? Kövér így válaszolt: "A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság addig nem válhatott volna uniós taggá, ameddig a jogrendjében szerepel olyan törvény, amely a kollektív bűnösség elvén alapul. Ha Európa elfogadja a kollektív bűnösséget, akkor vajon milyen közös értékekről és elvekről beszélünk? Örömmel állapítom meg, hogy Csehország és Németország között az elmúlt években olyan párbeszéd kezdődött, amelynek fontos eredményei a súlyos kérdés megoldásának irányába mutatnak. Hasonló gondok terhelték Magyarország és Szerbia viszonyát is, de a belgrádi képviselőház megsemmisítette a dekrétumokhoz hasonló törvényeket. Ez a pozítív példa is igazolja, hogy ilyen problémák is rendezhetőek."

Nem sokkal az interjú megjelenése után a cseh újságírók megkérdezték a Szegeden tartózkodó cseh belügyminisztert, miként vélekedik Kövér László megállapításairól. Milan Chovanec szerint a házelnöknek alighanem rossz napja volt, amikor interjút adott. Azt sem érti, miért a múlttal foglalkozik, amikor jelenleg súlyos gondokkal szembesülnek a visegrádi négyek is, amelyeknek az együttműködése példás. Végül leszögezte: "A Benes-dekrétumok napjainkban már kialudtak, viszont érinthetetlenek, mert a cseh és a szlovákiai jogrend történelmi fejezetét képezik."