A magyar házelnök a Právo prágai napilapban megjelent interjújában az európai migránshelyzetet elemezte, s ennek kapcsán megjegyezte: kellemes meglepetésként értékeli a visegrádi négyek együttműködését, majd pedig reményét fejezte ki, hogy egyszer talán Közép-Európában olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik tisztességesen és őszintén rendezni a történelmi sérelmeket, a meglévő nézetkülönbségeket, például kisebbségi problémakörben. Mire az újságíró megkérdezte: ez vajon azt is jelenti, hogy az ön országa továbbra is követeli kivonni a cseh és a szlovákiai jogrendből a Benes-dekrétumokat?

Kövér László így válaszolt: - A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság addig nem válhatott volna uniós tagországgá, ameddig a jogrendjében szerepel olyan törvény, amely a kollektív bűnösség elvén alapul. Ha Európa elfogadja a kollektív bűnösséget, akkor vajon milyen közös értékekről és elvekről beszélünk? Örömmel állapítom meg, hogy Csehország és Németország között az elmúlt években olyan párbeszéd kezdődött, amelynek fontos eredményei a súlyos kérdés megoldásának irányába mutatnak. Hasonló gondok terhelték Magyarország és Szerbia viszonyát is, de a belgrádi képviselőház megsemmisítette a dekrétumokhoz hasonló törvényeket. Ez a pozitív példa is igazolja, hogy ilyen problémák is rendezhetőek.

Nem sokkal az interjú megjelenése után a cseh újságírók megkérdezték a Szegeden tartózkodó cseh belügyminisztert, miként vélekedik Kövér László megállapításairól. Milan Chovanec szerint a házelnöknek alighanem rossz napja volt, amikor interjút adott. Azt sem érti, miért a múlttal foglalkozik, amikor jelenleg súlyos gondokkal szembesülnek a visegrádi négyek is, amelyeknek az együttműködése példás. Végül leszögezte: - A Benes-dekrétumok már kialudtak, viszont érinthetetlenek, mert a cseh és a szlovákiai jogrend történelmi részét képezik.