Jonathan kirohanását sokan elítélték, ám megdöbbenést nem váltott ki, mert a nyugat-afrikai ország az elmúlt másfél évtized legizgalmasabb elnökválasztására készül. A hadsereg uralma 1998-ban ért véget, s azóta a Népi Demokrata Párt (PDP) jelöltjei irányítottak, ám a korrupcióba és a Boko Haram iszlamista terrorszervezet ámokfutásába belefáradt nigériaiak szombaton talán másképp döntenek.

Buhari-plakát egy utcai benzinárusnál Goran Tomasevic / Reuters

A 178 milliós országban 14 jelölt indul, a csatát azonban a jelenlegi államfő, Goodluck Jonathan és egy exelnök, Mohamadu Buhari nyugalmazott tábornok, a Progresszív Kongresszus jelöltje fogja vívni. A felmérések szerint fej fej mellett állnak. A választásokat eredetileg február 14-re írták ki, ám Jonathan a Boko Haram miatt halasztást kért.

– A kormány információs gépezete ekkor indult be. Korábban nem tudták eljuttatni a kampányüzenetet az emberekhez, demostanra sok kétkedő visszatért Jona thanhez – mondta a Népszabadságnak egy Abujában élő újságíró. Az 57 éves Jonathannek kétségkívül jól jön a támogatás. Bár a kontinens legnagyobb gazdasága jól teljesít, az olajárcsökkenés érzékenyen érintette a kormányt, a bevételek 85 százaléka a kőolajexportból származik.

A korrupciós botrányok is megtépázták a többségében keresztények lakta délről származó politikus hírnevét, aki gyakran hangoztatja, hogy a szüleinek még cipőre sem futotta. A központi bank egyik tisztviselője 2013-ban azt állította a The Economistnak, hogy politikusok és az olajágazat szereplői húszmilliárd dollárt síboltak el az államkasszából. A mélyütést azonban a Boko Haram jelentette. A szunnita szélsőségesek több északkeleti államot elfoglaltak, ezreket raboltak el és gyilkoltak meg. Az elnök sokáig tehetetlenül nézte, ám a kampány elején a környező Csád és Niger segítségét kérte.

Mostanra győzelmi hírektől hangos a sajtó, a többi közt attól, hogy az elfoglalt húsz tartományból tizenhetet visszavettek a dzsihadistáktól. – Sokan nem értik, miért kellett annyit várni. A muzulmánok lakta északon ezért kevesen támogatják Jonathant – mondta lapunknak Laz Apir, egy civil szervezet munkatársa. Északon kihívója, a volt brit gyarmatot az 1980-as évek közepén vezető Buhari a favorit, aki azóta háromszor indult a választásokon. Az északról származó muzulmán azt mondja, katonai múltja miatt képes leszámolni a szélsőségesekkel.

Buhari kemény ember. Elnöksége idején félezer korrupt politikust és üzletembert börtönöztek be. A BBC szerint azoknak a tisztviselőknek, akik késtek a munkából, békaugrásban kellett körbevonulniuk a hivatalban. A 71 éves jelölt most is a korrupció visszaszorítását, a gazdaság fellendítését ígéri. Kérdés, tanult-e a hibáiból: uralma idején az árak nőttek, az életszínvonal csökkent, végül megpuccsolták. Bárhogy alakul a voksolás, félő, hogy erőszakba torkollik. 2011-ben több mint ötszázan haltak meg a választások utáni zavargásokban, pedig független szakértők szerint is az volt a legjobban kivitelezett voksolás Nigériában.

Az erőszakkal kapcsolatos félelmek ma is beigazolódtak. Szombat délutáni hatósági közlések szerint a Boko Haram két támadás során legalább húsz emberrel végzett Yobe és Gombe államban.

Az országos választási bizottság szombat este úgy döntött, vasárnapig meghosszabbítja a szavazást a támadások okozta káosz és a választási regisztrációhoz szükséges biometrikus kártyákat működtető rendszer zavarai miatt.