Az Aszad-rezsim nem szeretné, ha megsemmisítenék a vegyi fegyvereit
Szíria nemzetközi felügyelet alá helyezi a rendelkezésére álló vegyi fegyvereket – erősítette meg csütörtökön Bassár el-Aszad szír elnök. A politikus az orosz állami Rosszija 24 televízióban állt a nyilvánosság elé. Elmondta, hogy országa a vegyi fegyvereket nem az amerikai fenyegetés, hanem az orosz felkérés miatt adja át. Az Egyesült Államok az augusztus 21-i damaszkuszi vegyifegyver-támadás miatt akar megtorló csapást mérni Szíriára, amely ezt a vegyi arzenál nemzetközi felügyelet alá helyezésével kerülné el. Az erről szóló orosz javaslat szerint Szíria csatlakozik a Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez (OPCW), megmutatja, hol tartja a vegyi arzenálját, azt pedig nemzetközi szakértők döntik el, hogy mi legyen a sorsuk. Aszad bejelentése szerint Damaszkusz pár napon belül kérni fogja a felvételét az OPCW-be, ami után még egy hónapba kerül, hogy az arzenál és a szír vegyifegyver-program dokumentációját is átadják. Az ENSZ ehhez képest már csütörtök este bejelentette, hogy megkapta Szíria felvételi kérelmét az OPCW-be.
Oroszország az Aszad-rezsim szövetségese a Szíriában már több mint két és fél éve tartó polgárháborúban. Ami az amerikai csapást illeti, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtöki megjegyzése szerint a damaszkuszi döntés a vegyi fegyverek átadásáról olyan esély a békére, amelyet nem szabad elszalasztani. A Kazahsztánból Genfbe, John Kerry amerikai külügyminiszterrel folytatandó tárgyalásaira tartó Lavrov a szír vegyi arzenál megsemmisítéséről nem beszélt. Úgy tudni, Moszkva ezt szeretné, Aszadék viszont nagyon nem. Az amerikaiak az orosz tervről azt mondják, nehéz, de végrehajtható. Lavrov a genfi találkozó előtt arról beszélt, az átadási terv mindenféle megtorlást „szükségtelenné” tesz.
Augusztus 21. előtt a rezsim dokumentálható módon 14 alkalommal hajtott végre korábban is vegyifegyver-támadásokat, de azok sokkal kisebb mértékűek és így „letagadhatóak” voltak, az ominózus napon azonban elszámította magát – áll abban a jelentésben, amelyet a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) csütörtökön tett le az asztalra. Mark Fitzpatrick, az IISS leszerelési kutatási programjának igazgatója ennek kapcsán elmondta, a támadás után kialakult nemzetközi környezetben valószínűtlen, hogy az Aszad-rezsim rövid és középtávon ismét vegyi fegyvereket vet be. A nemzetközi közösség még soha nem kísérelte meg tömegpusztító fegyverek biztonságba helyezését és megsemmisítését folyamatban lévő fegyveres konfliktus kellős közepén – hívta fel a figyelmet Fitzpatrick az átadás nehézségeire.
Német hírszerzési információk szerint Aszadnak egyébként nincs ellenére a vegyi fegyverek átadása, vegyi fegyvert augusztus 21-én ugyanis csak a hadsereg akart mindenáron bevetni a felkelők ellen, amihez ő személy szerint nem is járult hozzá.
Eközben kiderült, hogy az ENSZ pár hete Damaszkuszban helyszíni vizsgálatokat végző vegyifegyver-ellenőreinek jelentése nyíltan senkit sem fog felelőssé tenni az augusztus 21-i gáztámadásért, de diplomaták szerint a tényszerű megállapításokból következtetni lehet majd arra, hogy melyik fél vetette be a több mint ezer áldozatot követelő vegyi fegyvereket.
Az ENSZ szakértői csapata által készített dokumentum könnyen azon alkudozások eszközévé válhat, amelyeket Oroszország és a nyugati hatalmak folytatnak majd a szíriai vegyi fegyverek nemzetközi felügyelet alá helyezéséről, és egy a szír rezsimet elítélő ENSZ BT határozatról.
A Reutersnak nyilatkozó nyugati diplomaták szerint szinte biztosra vehető, hogy az Ake Sellstrom vezette vizsgálat bebizonyítja majd az Egyesült Államok sejtését, mely szerint Damaszkusz környékén szaringázt használtak. Egyikőjük úgy véli, a jelentés akár már a hétvégén is elkészülhet.
A dokumentum nyíltan nem tesz majd felelőssé senkit a vegyi fegyverek bevetéséért. A szakértők szerint azonban Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár – aki a több mint két éve tartó konfliktus alatt igen sokszor kritizálta Bassár el-Aszad elnök kormányát – maga döntheti majd el, hogyan interpretálja az adatokat.
„Arra számítunk, hogy elbeszélést is szőnek majd a bizonyítékok köré” – mondta az ENSZ egyik munkatársa, mások pedig azt várják, maguk a tények is sugallni fogják, hogy ki állt a támadás mögött. A hírügynökség forrásai egyértelműen arra számítanak, hogy az adatok közvetetten az Aszad-rezsim bűnösségét bizonyítják majd.
Ilyen adat lehet a lövedékek röppályája, amelyből következtetni lehet, hogy a kormánypárti csapatok vagy a felkelők kezén lévő területekről lőtték-e ki a rakétákat. De a támadás idején éppen Szíriában tartózkodó szakértők vizsgálták azt is, hogy milyen területeket támadtak, milyen típusú fegyverekkel, milyen volt a gáz minősége, koncentrációja.
Washington azt állítja, hogy az Aszad elnökhöz lojális erők követték el a Damaszkusz környéki gáztámadást, amelyben 1429-en haltak meg, és sok gyerek áldozat is volt. Az USA és Nagy-Britannia – ahol a parlament leszavazta a katonai beavatkozást – állítólag elég bizonyítékkal rendelkezik Aszadék ellen, több szakértő szerint pedig a felkelőknek nincs meg a katonai kapacitásuk az augusztusi akcióhoz hasonló támadásra. Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán egy állásfoglalást tett közzé a The New York Times internetes kiadásában, melyben a szír kormány véleményével összhangban kijelenti, hogy a gáztámadást a felkelők hajtották végre.
Barack Obama amerikai elnök elrettentésként döntött a korlátozottnak nevezett katonai csapás mellett, később azonban bejelentette, hogy kikéri a kongresszus véleményét. Eközben Moszkva felvetette, hogy helyezzék nemzetközi felügyelet alá Szíria vegyi fegyvereit. Erre Szíria is hajlandóságot mutat, és úgy tűnik, az Obama-adminisztráció is belemegy, hogy vitassák meg a tervet, a kongresszus pedig csak ezek után szavaz majd.
