Bassár el-Aszadot átverte a saját hadserege, amely a szír elnök kategorikus tiltása ellenére vetett be vegyi fegyvert, szaringázt a felkelők és a helyi civilek ellen augusztus 21-én Damaszkusz külvárosában – szellőztette meg német hírszerzési információkra hivatkozva vasárnap a Bild. Ahogy a lap írja, a németek egy földközi-tengeri kémhajóról, az Okerről hallgattak le beszélgetéseket, amelyekből kiderül, hogy a vezérkar négy hónapja folyamatosan kérte a szír elnököt, hogy adjon engedélyt a vegyi fegyverek bevetésére, ám ezt Aszad mindvégig következetesen megtagadta. Valószínűleg nem ő bólintott rá a dologra és adta ki a parancsot augusztus 21-én sem, amikor Damaszkusz keleti külvárosának több negyedében is szaringázzal támadták a felkelőket, és 1429 embert – köztük 426 gyereket – öltek meg. Augusztus 21. miatt az Egyesült Államok és néhány szövetségese várhatóan megtorló csapást fog mérni Szíriára: John Kerry amerikai külügyminiszter vasárnap, az Arab Liga politikusaival folytatott párizsi tárgyalássorozata után azt mondta, abban mindenki egyetért, hogy Damaszkusz a vegyi fegyver bevetésével átlépte a határt, a sokat emlegetett „vörös vonalat”.

Az Egyesült Államokban a kongresszus a jövő héten szavaz a megtorlás jóváhagyásáról. Bár a szenátuson valószínűleg átmegy a beadvány, az enyhén szólva kétséges, hogy a republikánus többségű képviselőház az áldását adja rá. Obama ettől függetlenül saját hatáskörben is elrendelheti a csapást, és Kerry szerint el is fogja, ha kell. Az amerikai külügyminiszter szombaton beszélt arról, hogy tíz ország áll készen arra, hogy részt vegyen a Szíria ellen indítandó megtorlásban. (A csütörtöki-pénteki G20-csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök azt állította, hogy a tagországok több mint fele inkább ellenzi a katonai beavatkozást.) Obama eközben belpolitikai offenzívát indított: heti beszédében azzal fordult az amerikaiakhoz, hogy támogassák az Aszad-rezsim elleni fellépésben, hiszen az Egyesült Álalamok nem hunyhat szemet a Szíriából érkező képsorok felett. Obama a mondanivalóját azzal kezdte, hogy a megtorlásból nem lesz még egy, az afganisztánihoz vagy az irakihoz hasonló háború.

Vasárnapi jelzések szerint az Egyesült Államok egyébként nem zárja ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé viszi a beavatkozás ügyét – ahol a felhatalmazás biztosan elbukik a két vétójoggal rendelkező állandó tag, Oroszország és Kína ellenkezése miatt –, de csak azután, hogy a világszervezet szakértői letették a jelentésüket arról, amit a helyszíni vizsgálatok alatt tapasztaltak. Ragaszkodik az ENSZ-szakértői jelentéséhez az EU is, amelynek az elvi támogatását Kerry ugyan megnyerte a 28 külügyminiszter szombati vilniusi csúcsán, de csak azzal a feltétellel, ha az akciót Washington a jelentés nyilvánosságra hozatala után, BT-felhatalmazás birtokában indítaná el. – Nem beszélünk egyelőre korlátozott csapásról, Magyarország biztosan nem beszél ilyenről – mondta a Kossuth Rádióban ennek kapcsán Martonyi János magyar külügyminiszter, aki szerint nem képzelhető el, hogy magyar katonák is részt vegyenek egy esetleges misszióban, „nincs is rá igény, nincsenek ilyen típusú képességeik és nem is indokolt”. Ami a „korlátozott” jelzőt illeti, az Egyesült Államokban egyelőre egy hatvan napon át tartó katonai beavatkozásról beszélnek, amelynek keretében Szíriába amerikai katonák nem vonulhatnak be – igaz, Kerrynek a héten sikerült belezavarodnia egy ennek szükségét firtató kérdésbe.

Súrlódás egyébként a héten már volt a nyugati és a szíriai erők között: kiderült, hogy a héten a Brit Királyi Légierő, a RAF két vadászgépe felszállt az akrotiri brit támaszpontról, miután szíriai repülők szálltak be Ciprus légterébe. A szíreknek volt ugyan engedélyük, a viselkedésük azonban gyanút keltett, ezért, hogy a két brit vadászgépet a levegőbe parancsolták. Mielőtt kapcsolatfelvételre vagy konfliktusra került volna sor, a szírek távoztak.

Aszad eközben interjút adott a CBS amerikai televíziónak. Ebben kijelentette, semmiféle bizonyíték nincs, amely igazolná, hogy vegyi fegyvert vetett be a saját népe ellen. A Bild által idézett német hírszerzési források szerint a szír elnök a megtorlástól függetlenül a hatalomban maradhat, Gerhard Schindler BND-igazgató pedig a Bundestag védelmi bizottságának egyik nyilvánosság kizárásával tartott ülésén arról beszélt, hogy a polgárháború akár még évekig is elhúzódhat. Schindler a meghallgatáson állítólag Sztálingrádhoz hasonlította a Damaszkusz körül folyó harcokat Aszad hadserege és az ellene már harmadik éve harcoló felkelők között, mondván, a többnyire szunnita felkelők elleni harcban a főváros Aszad és az alaviták számára olyan, mint amilyen a náciknak ellenálló Sztálingrád volt a sztálini Szovjetunióban.

Borúlátó képet festett a szíriai harctéri fejleményekről Volker Wieker német vezérkari főnök is. Szerinte az ellenzéki erők ernyőszervezete, a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) kezdi elveszíteni a befolyását a felkelők között, és „drámai következményeket” vetít előre, hogy egyre inkább az al-Kaida és az iszlamista szélsőségesek veszik át az irányítást. Már csak azért is, mert nem igaz, hogy az FSA dezertőr katonákból áll. Ezek valójában nagyon kevesen vannak, és a felkelők között hosszú idő óta amúgy is íratlan szabály, hogy a dezertőr Aszad-katonákat azonnal agyon kell lőni.