Kerry rávette az EU-t a Szíria elleni akció támogatására
Bár a G20-csúcs az ügyben teljes kudarccal zárult az Egyesült Államok számára, a szombati jelzések tanúsága szerint az Európai Uniót Washingtonnak sikerült rábeszélnie egy Szíria elleni megtorló csapás támogatására. Az amerikai diplomácia vezetője, Kerry a litván fővárosban, az EU-külügyminiszterek csúcsán ült le tárgyalni a 28 európai kollégával a szerinte minden kétséget kizáróan indokolt támadásról, ami után a találkozó záró közleménye azt hangoztatta, egyre több bizonyíték szól amellett, hogy az augusztus 21-én végrehajtott vegyifegyver-támadást Bassár el-Aszad szír elnök hadserege követte el, és ez „világos és határozott” választ követel a nemzetközi közösség részéről. Ilyen éles hangú bírálatot a támadás óta az EU nem fogalmazott meg Szíriával szemben, Kerry pedig köszönetet is mondott érte, mondván, „nagyon hálás”, hogy az országán kívül még valaki kiáll az Aszad-rezsim elszámoltathatóságáért.
Bár Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint a külügyminiszterek egyhangúlag fogadták el a „világos és határozott” választ sürgető szöveget, a tagállamok között van, amelyik nagyon nem ért egyet egy Szíriára mérendő csapás ötletével. Németország és Ausztria Kerry vilniusi offenzívájával párhuzamosan hangsúlyozta, hogy semmiféle akcióba nem száll be, ahogy azok az olaszok sem, akik ENSZ-felhatalmazás nélkül nem hajlandók erre. ENSZ-felhatalmazás pedig borítékolhatóan nem lesz: az öt vétójoggal bíró állandó tagból Oroszország és Kína határozottan ellenez mindenféle beavatkozást.
Az Aszad-rezsim elleni megtorló csapással kapcsolatos nézetkülönbségeket Szentpéterváron, a csütörtöki-pénteki G20-csúcson sem sikerült rendezni. Annyira nem, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nyíltan kimondta, Moszkva Damaszkuszt fogja támogatni egy Szíriát érő támadás esetén. (Ez azért érthető, mert Oroszországnak haditengerészeti bázisa van Szíriában, nem beszélve arról az ötmilliárd dolláros fegyverüzletről, amely 2020-ban ér véget.) A G20 tíz országa kiadott ugyan egy közös nyilatkozatot a Szíria elleni katonai fellépés szükségéről, de a megtorlásba az amerikaiak mellett csak a franciák hajlandók beszállni, Kanada és Törökország nem, Nagy-Britanniában pedig a Cameron-kormány évszázados szégyenére elbukott a felhatalmazást kérő beadvány.
Putyin bejelentése után a beavatkozáshoz támogatást kereső Barack Obama gyakorlatilag üres kézzel utazhatott haza Szentpétervárról lobbizni a csapás kongresszusi jóváhagyásáért. Az amerikai elnök egy szombaton közvetített rádió- és internet-üzenetben arról beszélt, hogy az Egyesült Államok nem hunyhat szemet afelett, hogy Szíriában vegyi fegyvert vetettek be, és gyerekek haltak meg. Washington szerint az Aszad-rezsim augusztus 21-én Damaszkusz külvárosának, Gútának több negyedében is szaringázzal támadott a felkelőkre, 1429 embert – köztük 426 gyereket – ölve meg. Ezt Kerry egy héttel ezelőtti bejelentése szerint az haj- és vérmintákkal, de más bizonyítékokkal is tudja igazolni.
A kongresszusi felhatalmazás ennek ellenére korántsem lefutott ügy, a képviselőházban és a szenátusban is sokan vannak ugyanis, akiket a hideg ráz még egy háború ötletétől, vagyis attól, hogy ami megtorló csapásnak indul, végül egy afganisztánihoz és irakihoz hasonló konfliktusba rántja bele az Egyesült Államokat. Párthovatartozástól függetlenül azt a képviselők és szenátorok több mint egyharmada még nem is tudja, hogyan fog szavazni, és – hangzik az ABC News kommentárja – ők inkább az ellenzők táborához csatlakoznak majd, ha szavazásra kerül a sor. Megfigyelők szerint a demokrata többségű szenátus az áldását fogja adni a beavatkozásra, a republikánus többségű képviselőház viszont nem. Obama az esetleges bukás után egyébként saját hatáskörben dönthet a beavatkozás mellett, és Kerry szerint fog is, ha kell. A szenátus külügyi bizottsága csütörtökön egyébként már rábólintott a dologra: a felhatalmazás úgy szól, hogy megtorló akciókat hatvan napon át lehet indítani, olyan pedig nincs, hogy amerikai katona szír földre lép.
Ami a megtorlás európai vezérszónokát, Francois Hollande francia elnököt illeti, az ő álláspontja sokat szelídült azóta, hogy két hete még azt hangoztatta, meg akarja büntetni az Aszad-rezsimet az augusztus 21-i támadásért. Az államfőnek valószínűleg szóltak, hogy a közvélemény nincs mögötte: ahogy az IFOP közvélemény-kutató felméréséből kiderül, a franciák több mint kétharmada, 68 százaléka ellenzi a szerepvállalást Szíriában. Az ellenzők a kormányzó szocialisták híveinek 45, a jobbközép Népi Mozgalom Unió (UMP) szimpatizánsainak 75, a szélsőjobboldali Nemzeti Front híveinek a 77 százalékát teszik ki. Hollande a G20-csúcson azt mondta, a maga részéről megvárná, mit mondanak az ENSZ-szakértők, akik a minap jártak Damaszkuszban a vegyi fegyverrel végrehajtott támadások helyszínén. (A szombati külügyminiszteri közlemény szerint háborús bűn volt vegyi fegyvert bevetni Szíriában, de az EU csak az ENSZ-vizsgálat eredményének a tudatában mondaná ki a végső ítéletet az ügyről. Ehhez képest Obama és Kerry az amerikaiak saját bizonyítékaival akarja meggyőzni a világot.)
Az Aszad-rezsim és Oroszország eközben azt állítja, hogy a vegyifegyver-támadásról szóló bizonyíték koholmány, ürügy a katonai beavatkozásra. Putyin még a G20-csúcs előtt frappánsan le is hazugozta Kerryt, aki egy kongresszusi meghallgatáson azt mondta, a nemzetközi terrorszervezet nincs jelen Szíriában. „Szépen hazudnak (...), és tudják, hogy hazudnak” – mondta erről az orosz elnök. Az amerikai elnök arra kérdésre, alapvetően igaz-e, hogy a szír ellenzékbe idővel egyre inkább beszívárog az al-Kaida, nemmel felelt, és Jen Psaki külügyi szóvivő közlése szerint nyugodtan fog aludni Putyin vádja után is.
Eközben a Vatikánban Ferenc pápa Szíria, a Közel-Kelet és az egész világ békéjéért böjt- és imanapot hirdetett, amely a Róma városát és népét oltalmazó Salus Populi Romani nevű Mária-kegykép körmenetével kezdődött meg a teljesen megtelt Szent Péter téren szombat este. Az ikont a tér közepén levő obeliszktől négy svájci gárdista vitte a bazilika lépcsőjén levő oltárhoz. A tömeg ezt énekkel kísérte. Ferenc pápa csendben imádkozott az oltárnál. Ezt követően Szűz Máriához imádkoztak. Az egész teret megtöltő tömegben nagy számban látni muzulmánokat, sokan libanoni zászlót lobogtatnak. A katolikus csoportok Béke! feliratú zászlókat tartanak a magasba – írja az MTI..