Átverték az azeriek az Európai Bizottságot is
Az incidensről maga az Európai Bizottság alelnöke, médiaügyi biztos számolt be az egyik múlt heti blogbejegyzéseben. Ahogy Kroes írja, eleinte voltak kétségei azzal kapcsolatban, elmenjen-e egyáltalán az azeri fővárosban Internet Governace Forum (IGF) művésznéven megrendezett konferenciára a kaukázusi ország nem túl fényes emberi jogi bizonyítványa miatt, de végül meggyőzték: elnöki ígéretet kapott, hogy ha megy, akkor politikai foglyokkal is találkozhat.
Ebből az ígéretből azonban semmi nem lett. Sőt: Kroes beszámolója szerint Bakuban nemcsak hogy nem találkozhatott politikai foglyokkal, de hackerek még az Európai Bizottság jelenlévő munkatársainak a laptopjait is feltörték. A biztonsági figyelmeztetések szerint miközben zajlott a konferencia, a hackerek két olyan bizottsági laptopra hatoltak be, amelyet tulajdonosaik az azeri főváros egyik szállodájában hagytak. A médiabiztos szóvivője, Ryan Heath később úgy vélte, valamiféle ellenőrzési kísérlet állhat a laptopok ellen irányuló hackertámadás mögött. „Elemezzük, mi történt, hogy megtudjuk, szereztek-e meg adatokat a gépekről” – jelentette ki a szóvivő a BBC szerint, nem közölve, kiket gyanúsít az akcióval. Kroes egyébként beszámol arról is, hogy az IGF margóján aktivistákat zaklattak. „Ennyit a nyitottságról” – teszi hozzá.
Azerbajdzsán a maga részéről vitatja a médiabiztos vádjait. Ali Hasanov elnöki szóvivő szerint az Európai Bizottság eddig még nem állt elő bizonyítékokkal és panaszt sem tett a hackertámadás miatt, de az azeri hatóságok ettől függetlenül kivizsgálják az incidenst. Arról van szó, hogy Kroes le akarja járatni Azerbajdzsánt – nyilatkozta Hasanov a trend.az hírportálnak.
Blogbejegyzésében a médiabiztos egyébként utal arra, hogy ami a sajtó- és a szólásszabadságot illeti, Magyarországon is vannak problémák, ahogy ismert az is, mekkorra botrányhoz vezetett szeptemberben a Magyarországon életfogytiglanra ítélt katonatiszt, Ramil Safarov átadása Azerbajdzsánnak. Budapest és Baku között pedig nemrég a Safarov-ügy vezetett messze visszhangzó botrányhoz. Safarov 2004-ben egy NATO-nyelvtanfolyamra érkezett Magyarországra, ahol baltával és késsel megölte alvó örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt. A gyilkosság miatt az azeri katonatiszt 2007-ben életfogytiglant kapott, a magyar kormány viszont idén Baku kérésére átadta a büntetés végrehajtását Azerbajdzsánnak. Ehhez képest amint hazaért, Safarovot Ilham Aliyev azeri elnök azonnal kegyelemben részesítette, hadnagyból őrnaggyá léptették elő, lakást és életjáradékot is kapott. Válaszul Örményország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal, és azt hangoztatta, hogy Safarov átadása egy háttéralku eredménye, amelynek értelmében a katonatisztért cserébe Baku 2-3 milliárd dollárért államkötvényt vásárol Magyarországtól. Hogy volt háttéralku, azt az Orbán-kormány cáfolta, és azzal mentegetőzött, hogy az átadás minden szempontból a nemzetközi törvényeknek megfelelően történt. Erre hivatkozott Budapest akkor is, amikor jelezte, lezártnak tekint az ügyet. (Safarov átadásáról Orbán Viktor hozta meg a döntést; az utolsó részleteket a magyar kormányfő Bakuban tett nyári vizitjén tisztázták.)
A Safarov miatt kitört botrány – amelyre Washingtonból is magyarázatot kértek – a magyar-azeri gazdasági kapcsolatokra nem vetett árnyékot. Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár a magyar cégek óriási azerbajdzsáni lehetőségeiről beszélt, Sahin Mustafayev azeri gazdaságfejlesztési miniszter pedig októberben eljött a Magyar-Azeri Gazdasági Vegyes Bizottság soros budapesti ülésére.
