A katolikus egyházfő vasárnap nyilvánosan imádkozott a mexikói drogháború eddig közel ötvenezer áldozatáért. – Mindent meg kell tenni, hogy leküzdjük a gonoszt, amely az emberiséget és a fiatalokat fenyegeti – hangsúlyozta a több százezres tömeg előtt. A mexikói egyháznak ugyanakkor nem tetszik sem az abortusz engedélyezése, sem az, hogy Mexikóvárosban engedélyezik az egyneműek házasságát. A pápai vizit három hónappal előzi meg az elnökválasztást. A jelenlegi államfő, a konzervatív Felipe Calderón nem indul, de az időpont érzékeny. A törvényhozásban éppen egy olyan alkotmánymódosításról vitatkoznak, amely a templomokon kívül is lehetővé tenné az egyház tevékenységét, így például a vallásoktatást az állami iskolákban.

A Vatikán nem zárja ki, hogy a 84 éves XVI. Benedek hétfőn kezdődő kubai látogatása során találkozik a 85 éves Fidel Castróval, aki 2006-ban adta át a hatalmat öccsének, Raúlnak. (Vele a protokoll szerint is lesz találkozó.) A néhai II. János Pál 1998-as havannai vizitje áttörést hozott a katolikus egyház és a kommunista Kuba viszonyában. A kubai forradalom 1959-es győzelmét követően Castro határozottan vallásellenes gyakorlatot folytatott, ezen csak a kilencvenes évek elején változtattak. Részben II. János Pál látogatásának köszönhetően a katolikus egyház, amely Kuba lakosságának csupán tíz százalékát tudhatja maga mögött, a rendszer elismert tényezővé lépett elő. Komoly nemzetközi visszhangja volt, hogy a Castro-rendszer – egyházi közvetítéssel – tavaly szabadon engedett több mint száz politikai foglyot, akik döntő többsége Spanyolországba távozhatott.

A pápa látogatását a keleti Santiago de Cubában kezdi. Itt felkeresi a szigetország fő zarándokhelyét, a Cobrei Szűz szobrát, amelyre a legenda szerint négyszáz éve a tengervíz felszínén bukkantak rá. A szabadtéri nagymisére szerdán a havannai Forradalom terén kerül sor, ahol II. János Pál is beszélt, s amely a hagyományos politikai nagygyűlések színhelye. XVI. Benedek sem hagyja majd szó nélkül a Kuba ellen hatvan éve fenntartott amerikai blokádot. Miközben Floridából a Castro-ellenes szélsőségesek bírálják a pápai vizitet, mert az a szemükben erősíti a rezsim nemzetközi elfogadottságát, több száz kubai érkezik az eseményre az Egyesült Államokból is. A múlt héten ellenzéki csoportok Havannában és más városokban megmozdulásokat, templomfoglalásokat szerveztek, hogy követeléseiket előadhassák a pápának. Többeket átmenetileg őrizetbe vettek a hatóságok.

II. János Pál 14 éve még azzal a fő üzenettel távozott a szigetországból, hogy „Kuba nyisson a világ felé, s akkor a világ is nyit Kuba felé”. XVI. Benedek útban Mexikó felé keményebben fogalmazott Kubával kapcsolatban: a marxizmus már nem működik, nem egyeztethető össze a valósággal, ezért új modelleket kell találni. Ahhoz, hogy az átalakulás „trauma nélkül” mehessen végbe, az egyház kész segítséget nyújtani. Majd hozzátette: az egyház mindig a gondolat- és a vallásszabadság híve.

Tarcisio Bertone szentszéki államtitkár szerint a feladat a demokrácia előmozdítása Kubában. Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter diplomatikusan azzal reagált, hogy „Őszentségét teljes tiszteletünkkel meghallgatjuk majd”, a kormány pedig minden kérdésben nyitott a párbeszédre. Dionisio García, a kubai püspöki konferencia elnöke, Santiago de Cuba bíborosa az Avvenire lapnak nyilatkozva emlékeztetett arra: a Szentszékhez hasonlóan a kubai vezetés is pontosan tisztában van a Kelet-Közép-Európában lezajlott változásokkal, illetve azokkal a változásokkal, amelyek a kommunista párt vezette Kínában is végbemennek. – Kubában sem úgy közelítjük meg a valóságot, mint tettük korábban – utalt a pápa fő kubai kísérője Raúl Castro reformjaira, így a magánvállalkozások körének bővítésére. Ám García szerint ez csak az első lépés.