A történészprofesszor 2008-ban megjelent Lenin-monográfiáját idén kiadták angol nyelven is. Az Egyesült Államokban a mű jelentős szakmai sikert aratott, most pedig egy londoni történelmi konferencián megkapta „Az év legjobb könyve” díjat.

A német Die Linke mintájára szerveződik az új radikálisan baloldali párt.

Több százezer újságírót köteleznek a következő hónapokban marxista ideológiai képzésen való részvételre Kínában – értesült a South China Morning Post. Pekingben azzal érvelnek, hogy a médiakörnyezet megváltozott, az újságírók egyre fiatalabbak, az ideológiát illetően kevésbé megbízhatóak tudósításaik.

Kínának nem áll szándékában adaptálni a nyugati kapitalista modellt, éppen ellenkezőleg, a marxista eszmék globális terjedésére alapozva egy új világrend kialakulására számít - írja a Business Insider gazdasági hírportál.

Magyarország szent háborút vívott a kommunizmus ellen, a zsidókérdés pedig csak „töredékrészként” jelent meg a Horthy-korszakban – állítja Raffay Ernő, aki egyúttal „lemarxistázta” néhány történész kollégáját. Karsai László válaszul előkeresett egy dokumentumot a nyolcvanas évekből, amelyben Raffay őt vádolja „kimondottan antikommunista és szovjetellenes anyagok” terjesztésével.

Mexikóban az erőszak, Kubában a rendszerváltás – komoly aktuálpolitikai vetületei is vannak XVI. Benedek két országot érintő közép-amerikai útjának.

Az 1970-es évek legelején marxista körökben gyakorta idéztetett Lukács György egy 1968-as kijelentése, miszerint a kapitalizmus restaurációja a bürokratikus államszocializmus negatív meghaladása lenne, mert az kizárólag a görög formában mehetne végbe. Görögországban akkoriban (1967–1974) éppen szélsőjobboldali katonai rezsim volt hatalmon.

'Voltunk, vagyunk, leszünk!' Ez a Rosa Luxemburgtól származó idézet volt a hét végén Párizsban A kommunizmus hatalma címmel megrendezett nemzetközi teoretikuskonferenciának a mottója. A Louise Michel Alapítvány konferenciájának otthont adó külváros, Seine-Denis a Párizst övező régi „vörös öv”, azaz a kommunista önkormányzatok hálózata egyik utolsó darabja. A Lenin sugárút és a Che Guevara sétány között fekvő Université Paris-8 (patinásabb nevén az Université de Vincennes) hagyományosan a legátpolitizáltabb egyetemek közé tartozik: ide telepítette ki a kormány 1969-ben a „balosakat”, olyan tanárokkal, mint Foucault, Lyotard vagy Deleuze.

A Római Katolikus Egyház egy tekintélyes filozófusa Karl Marxról ír elismeréssel – ismerteti a The Times londoni napilap a L'Osservatore Romano cikkét, amely szerint a Marx az elidegenedésről és a kapitalizmusról szóló írásai ma éppoly aktuálisak, mint a 19. század közepén.

Ha eltekintünk az aranytól, amely válságok esetén mindig kitűnően eljátssza a rá kiosztott kincsképző szerepet, most azt tapasztalhatjuk, hogy két termék iránt növekedett meg a kereslet, különösen Európában. Az egyik szellemi, a másik kereskedelmi. Karl Marx A tőke című munkáját nyomatják újra sietve a meglepett kiadók, miközben egyre több aggódó ember tér be a széfeket áruló üzletekbe. A kapitalizmus működése iránti érdeklődés éppen annyira érthető, mint a vagyon megőrzésének a vágya - még akkor is, ha a kétféle magatartás ellentmond is egymásnak.

Cukorként viszik Németországban Karl Marx 1867-ben írt főművét, A tőkét. Az új reneszánsz nem csak a népet, hanem az európai nagypolitikusokat is magával ragadta.

A német újraegyesítés után Karl Marxot kiszavazták a város nevéből, a nagy német filozófus fejét ábrázoló óriásszobrot viszont elkeseredett viták után mégis megtartották.