"Nem hiszem, hogy Szerbia egyszer csak egy magyarországihoz hasonló döntést hoz majd, és falat épít a Macedóniával közös határon, hogy megakadályozza a menekültek és migránsok belépését az országba" – fogalmazott a politikus.

Kifejtette, hogy nem lesz szükség újabb befogadótáborokra sem, a magyar–szerb határon épülő határzár felállítását követően sem maradnak majd a migránsok tartósan az országban, hanem Horvátország és Bulgária felé fognak indulni.

Újságírói kérdésre, miszerint mit tesz majd Szerbia, ha Horvátország is úgy dönt, hogy falat épít a közös határon, Dacic úgy válaszolt: akkor a migránsok várhatóan kikerülik majd a Szerbián át vezető utat.

A Danas néhány napja azt írta, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) Macedóniát hamarosan nem biztonságos országgá fogja nyilvánítani, emiatt pedig Szerbia nem küldheti majd vissza oda a területén elfogott illegális bevándorlókat. Emellett a magyar–szerb határon épülő biztonsági határzár miatt a migránsok észak felé nehezebben tudják majd elhagyni az országot, így várhatóan hamarosan megnő a Szerbiában maradók száma. A Danas azt írja, ezért menekülttáborokat kell építeni, és bővíteni a meglévők kapacitását. A lap értesülései szerint azért is lesz szükség nagyobb kapacitású táborokra, mert az ősz és a tél közeledtével fedett helyet kell biztosítani az embereknek.

Hans Schoder, az UNHCR szerbiai missziójának vezetője a belgrádi N1 televízióban kiemelte, csak az idén 130 ezer menekült érkezett Görögországba, aki Macedónián keresztül Szerbiába, majd az Európai Unióba akar jutni.

A szerb kormány adatai szerint a nyugat-balkáni országban az idei esztendőben 83 ezer menedékkérőt regisztráltak, 57 százalékuk Szíriából, 25 százalékuk pedig Afganisztánból érkezett, de sokan indultak útnak Irakból is. Közülük menekültstátusért csak mintegy ötszázan fordultak, azaz a jegyzékbe vettek nagy többsége elhagyja az országot.