Az ügy előzménye, hogy a The New York Times egy Németországban megkérdezett szír menekült nőt idézve január elején azt írta: Magyarországon egy börtönőr eszméletlenre verte, mert az visszautasította a férfi közeledését.

A magyar Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága szerint ez nem történt meg, sőt az eset egyáltalán nem is fordulhatott elő. Mint a Magyar Időknek nyilatkozták, azért nem, mert "a magyar bv-intézetekben kizárólag felnőtt férfiak voltak és vannak idegenrendészeti őrizetben, a bevándorlási hullámban érkező nőkkel az itthoni börtönőrök nem kerültek és kerülhetnek kapcsolatba". (Igaz, a New York Times írásában nem szerepel, hogy az eset bv-intézet területén történt volna – a szerk.)

A cikk megjelenése után a magyar állam New York-i főkonzulátusa kérte, hogy a neves sajtóorgánum tegyen helyreigazítást, ám ez annak ellenére sem történt meg, hogy a magyar sajtónak nyilatkozva a cikk szerzője, Katrin Bennhold is elismerte: nem ellenőrizte az általa hivatkozott állítás igazságtartalmát.

A Magyar Idők keddi számában azt írja, hogy már Magyarország washingtoni nagykövete is hivatalos levélben kérte a The New York Timest a Magyarországgal kapcsolatban közölt valótlanság kiigazítására. Szemerkényi Réka levele az ügyben lehetséges jogi lépéseket megelőző, tárgyalásos magyar javaslatként kéri a hamis tényállítás korrigálását az amerikai laptól. A nagykövet levelében felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak a cikkben nem található bizonyíték a feltételezett incidensre, hanem egyetlen más médiatudósítás, illetve magyar vagy nemzetközi hivatalos iratok sem említenek ilyen esetet.

A lap információi szerint a nagykövet emlékezteti a szerkesztőséget, hogy Magyarország jogállam, amelyben ha egy ilyen kegyetlen és erőszakos cselekmény történne, akkor annak komoly következményei lennének. Magyarország ugyanakkor mindeddig hiába kérte a The New York Timestól, hogy mutassa be az általa közölteket alátámasztó tényeket, bizonyítékokat.

Ahogy korábban megírtuk, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) és a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) vezetősége az üggyel összefüggésben a magyarországi liberális jogvédő szervezeteken is számon kérte, hogy miért nem állnak ki a büntetés-végrehajtásban dolgozók becsületéért, holott a hazai börtönviszonyokat "rendszeresen és előszeretettel kifogásolják".