CÖF: Hol vannak ilyenkor a hazai Soros-jogvédők?
A két szervezet álláspontja szerint kettős mérce érvényesül, ugyanis míg a magyar liberális jogvédők - a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság és más szervezetek - "rendszeresen és előszeretettel kifogásolják a magyarországi börtönviszonyokat, rohannak Strasbourgba naponta", a jogvédelmük mintha csak a terheltekre terjedne ki. Sokan azt gondolhatják, hogy számukra a büntetés-végrehajtásban dolgozók becsülete, emberi méltósága nem prioritás - tették hozzá.
Úgy fogalmaztak: ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan hozzáállás és gyakorlat, éppen ezért elvárják, hogy a liberális jogvédő szervezetek saját hitelességüket bizonyítva mindent tegyenek meg azért, hogy eloszlassák az összes kételyt a témában.
Ha nem így cselekszenek, "óhatatlanul rájuk ég annak bélyege", hogy egyoldalúan közelítenek a büntetés-végrehajtás kérdéséhez, és mint idegen pénzekkel finanszírozott, hiteltelen és a megrendelő érdekeit szolgáló jogvédő szervezeteket tartja majd számon őket a magyar közvélemény - fűzték hozzá.
Egy ilyen helyzetben minden magyar civil jogvédő szervezetnek a leghatározottabban ki kell állnia a büntetés-végrehajtásban dolgozók becsületéért, így a CÖF-CÖKA ennek szellemében szolidaritást vállal az ártatlanul meghurcolt intézettel és annak munkatársaival - olvasható a közleményben.
Az ügy előzménye, hogy a The New York Times egy Németországban megkérdezett szír menekült nőt idézve azt írta: Magyarországon az egyik börtönőr eszméletlenre verte, mert az visszautasította a férfi közeledését.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága a Magyar Időknek cáfolta az amerikai lapban megjelenteket. A cikkben megfogalmazott állítás a BVOP szerint azért sem fordulhatott elő, mert "a magyar bv-intézetekben kizárólag felnőtt férfiak voltak és vannak idegenrendészeti őrizetben, a bevándorlási hullámban érkező nőkkel az itthoni börtönőrök nem kerültek és kerülhetnek kapcsolatba".
