A Handelsblatt Európa határai címmel közölte Jan Hildebrand kommentárját, aki felidézte: Angela Merkel kancellár kedden Berlinben kifejtette, hogy szerinte nem kell bocsánatot kérni azért, mert a németek szükséghelyzetben segítenek.

A szerző úgy vélte: az üzenetnek két címzettje van, a Magyarországról elindult menedékkérők beengedését hibának nevező bajor miniszterelnök, Horst Seehofer és a döntést a CDU/CSU pártszövetségben bíráló többi politikus, valamint Orbán Viktor magyar miniszterelnök „és kelet-európai kollégái”.

A kvótarendszert ellenző tagállamoknak járó uniós támogatások csökkentéséről szóló felvetésekkel kapcsolatban hozzátette: Merkel nem osztja azt a véleményt, hogy pénzügyi szankciók kilátásba helyezésével kell a menekültkvóta elfogadására ösztönözni az ellenzőket, de belügyminisztere bizonyára nem egyeztetés nélkül vetette fel a témát.

Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy megoldás lenne-e a menekültek elosztása, ha a kvótákat most még elutasító tagállamok is elfogadnák a javaslatot, hiszen ezek a tagállamok igyekeznek minél kevésbé elviselhetővé tenni a menekültek életét – jegyezte meg a Handelsblatt szerzője.

Hangsúlyozta: hamarosan az lesz a kérdés, hogy lehetséges-e egyáltalán ezekkel az országokkal további lépéseket tenni az uniós integráció elmélyítése felé. Úgy vélte: „a menekültválságból Európa válsága lett”.

A Süddeutsche Zeitung Különben vége Európának címmel közölte Sabine Leutheusser-Schnarrenberger volt igazságügyi miniszter vendégkommentárját, amelyben a liberális FDP politikusa egyebek között úgy vélte: Orbán Viktor jobboldali populista politikája a múltban gyakran vezetett az emberi jogok megsértéséhez kisebbségek esetében, a menekültekkel való bánásmód pedig nem felel meg a nemzetközi jognak és az európai jognak.

Az Orbán-kormány évek óta a „bezárkózásra és az elrettentésre” épít, és amikor egy szír menekült menedéket kér Magyarországon, „úgy hangzik a fatális érvelés, hogy nincs keresnivalója Magyarországon” – írta a Süddeutsche Zeitung szerzője.

Az El País azt írta, hogy Magyarországot ma nem fogadnák be az Európai Unióba, mert a menekültekkel kapcsolatban hozott intézkedései miatt több pontban sem felelne meg az 1993-ban összeállított koppenhágai kritériumoknak, amelyek a volt szovjet blokkhoz tartozó országok számára csatlakozási feltételnek minősültek.

A liberális újság Magyarországot egyedi és szélsőséges esetnek minősítette, ugyanakkor megjegyezte, hogy más, egykor a kommunista tömbhöz tartozó államok álláspontja sincs teljes összhangban az uniós értékekkel és szabályokkal, különösen az ENSZ-egyezményekkel, amelyek a befogadást követelik meg, és nem a menedékkérők negatív megkülönböztetését vagy elítélését. Németországnak igaza van abban, hogy sok uniós tagország a nemzeti önzését a közös cselekedetek elé helyezi – vélte a szerző, hozzátéve: a határok ellenőrzését meg lehet érteni ott, ahol nagy a migrációs nyomás, de elfogadhatatlan azon kormányok hozzáállása, amelyek figyelmen kívül hagyják az Európába érkezők tragédiáját.

Az El País szerint az uniónak szankcionálnia kellene ezeket az országokat, például Magyarországot. A cikk szerint Magyarországon olyan párt kormányoz, amelynek ideológiája Európa-ellenes, és része a xenofóbia, valamint a nacionalista irredentizmus is, és közelebb van Putyin Oroszországához, mint Adenauer, Monet és Schuman Európájához.