Váradi László bejrúti magyar nagykövet csodálatának adott hangot a Hezbollah iránt azon a „dzsihádsétán", amelyet az Egyesült Államok és Izrael által terroristaként nyilvántartott síita szervezet vendégeként tett Libanonban – derül ki abból a riportból, amelyet a Hezbollah televíziója, az al-Manar sugárzott február 28-án.

A riport tanúsága szerint a bejrúti magyar nagykövet Budai János damaszkuszi misszióvezető társaságában ment el a libanoni Mlita Ellenállási Múzeumba. A kísérő szöveg úgy hangzik, hogy az emlékparkban Váradi csodálatát fejezte ki azok iránt a vívmányok iránt, amelyeket a Hezbollah tett Libanonért és az emberek felszabadításáért.

Váradi és Budai egy egyiptomi szakszervezeti küldöttséggel párhuzamosan nézte meg a múzeumot, amelyet az egykor az Izrael ellen harcoló Hezbollah-milicisták támaszpontján nyitottak meg 2010 májusában, tíz évvel az izraeli kivonulás után. Megnyitójára az akkori libanoni államfő és kormányfő képviselője és Noam Chomsky is elment. Az idegenvezetők azóta is az „Üdvözüljük az ellenállás és a dzsihád földjén" fordulattal fogadják a turistákat.

A Külügyminisztérium azonban cáfolja a történteket. Egy ma kiadott közlemény szerint az al-Manar valótlanul állította, hogy a bejrúti magyar nagykövet egy múzeumi látogatás során bármiféle nyilatkozatot tett volna. „A diplomata korábban valóban ellátogatott a sajtóhírekben megjelent intézménybe Dél-Libanonban, amely egy mindenki által megtekinthető nyilvános kiállítás. Megtekintése részét képezte a fogadó ország viszonyairól történő tájékozódásnak, amely a diplomáciai munka velejárója. A magyar nagykövet a látogatás során semmilyen formában nem tett nyilatkozatot” – olvasható a közleményben, amely leszögezi, hogy a nagykövet helyreigazítást fog kérni az al-Manartól.

Kérdésünkre a tárca közleményén túl Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy a két nagykövet szabadidejében, magánúton, és nem a televízió által zintén idézett egyiptomi csoporttal egyszerre kereste fel a Hezbollah által működtetett ellenállási múzeumot, ami tehát nem „emlékhely”. Ahogy az út részleteit ismertette, a magyar nagykövetek az EU-s kollégáiktól hallották, érdemes felkeresniük a helyszínt, mert többet megtudnak az országról. A magyar diplomaták elmondták, hogy rendszámuk alapján szúrhatták ki őket, mert azt követően rögtön kísérőt is kaptak. Azt nem tudták, hogy filmezik őket. Arra a kérdésünkre, hogy nem lett volna-e érdemes mégis elkerülni ezt a vegyes megítélésű helyszínt, Kaleta azt mondta, a fogadó ország jobb megismerését célzó utakat nem kifogásolják a Külügyminisztériumban.

Ha el is fogadjuk a magyarázatot, hogy a nagykövet nem dicsőítette a Hezbollah cselekményeit, önmagában elég kínos az a tény, hogy a magyar nagykövet egy terrorszervezet emlékhelyére látogat - állítja viszont Nagy Dániel, a washingtoni székhelyű Közel-keleti Médiakutató Intézet (MEMRI) jeruzsálemi munkatársa, aki magyar feliratokkal látta el az al-Manar arab nyelvű kommentárját a YouTube-on. Hozzáteszi, hogy a Hezbollah katonai szárnyát az EU is terrorszervezetként tartja számon, és információik szerint az iráni külügyminiszteren kívül más, főleg nyugati diplomáciai tényező nem kereste fel a mlítai múzeumot.

Daher Rashed, az ELTE arab tanszékének libanoni származású oktatója ehhez képest a nagyobb a füstje, mint a lángja fordulattal intézi el az ügyet. Szerinte ezt a helyet szinte mindenki felkeresi Libanonban, aki a környéken jár. Persze magánemberként. Ezzel együtt diplomáciai baklövésről lehet szó. „Nem hiszem, hogy a magyar nagykövet támogatná a Hezbollah politikáját vagy bármi ilyesmit, de figyelembe kellett volna vennie, hogy egy országot képvisel” – mondta Eashed. Magát Váradit egyelőre nem sikerült elérnünk.

A Hezbollah Libanonban politikai párt, a szomszéd Szíriában zajló polgárháborúba is beavatkozó katonai szárnya miatt több nyugati nagyhatalom is részben vagy egészben terrorszervezetként tartja nyilván. Az Egyesült Államok, Izrael, Kanada és Franciaország a Hezbollahot, úgy ahogy van, terrorszervezetnek tartja, Nagy-Britannia és az Európai Unió csak a katonai  szárnyról gondolkodik így.

Magyar nagykövetnek nem ez az első flörtje helyi szélsőségesekkel mostanában. Egy hónapja Balogh Csaba pozsonyi magyar nagykövet ült le tárgyalni Marián Kotlebával, a Besztercebánya Megyei Önkormányzat roma- és magyarellenes kijelentéseiről ismert szélsőjobboldali elnökével regionális együttműködésről – és egy jövőbeli találkozó témája szerint cigánybűnözésről is.