A találkozó után a prágai külügyi tárca vezetője rövid sajtótájékoztatót tartott, amelyen kijelentette:

– A nagykövet úr tájékoztatott arról, hogy a magyar kormány álláspontjában elutasította a házelnök véleményét. Közölte azt is, hogy sem a magyar államfő, sem a magyar kormány nem vetette fel azt a kérdést, amelyről Kövér László beszélt. Egyúttal biztosított arról, hogy Budapest érdeke fenntartani és tovább erősíteni a kétoldalú baráti kapcsolatokat, s ennek az utóbbi időben is számos tanúbizonyságát adta. Válaszomban a nagykövet úr révén üzentem Magyarországra: a kormánynak szavatolni kellene, hogy ilyen helytelen és értelmetlen megnyilvánulás ne hangozhassék el az állam képviselőinek szájából. Megkértem a nagykövet urat, hogy álláspontunkról haladéktalanul tájékoztassa a magyar kormányfőt, valamint a külgazdasági és külügyminisztert – közölte Lubomír Zaorálek.

A külügyi tárca vezetője továbbiakban kifejtette, a Benes-dekrétumok a cseh jogrend visszavonhatatlan részét képezik. Mára már kialudtak, ám ennek ellenére határozottan elutasítjuk érvényességük megkérdőjelezését – szögezte le.

A Prágában és Pozsonyban egyaránt megütközést keltett interjú az elmúlt héten a Právo prágai napilapban jelent meg. Kövér László elsősorban az európai migránshelyzetet elemezte, s ennek kapcsán megjegyezte: kellemes meglepetésként értékeli a visegrádi négyek együttműködését, majd pedig reményét fejezte ki, hogy egyszer talán Közép-Európában olyan kapcsolatok alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik tisztességesen és őszintén rendezni a történelmi sérelmeket, a meglévő nézetkülönbségeket, például kisebbségi problémakörben.

Az újságíró erre megkérdezte tőle: ez vajon azt is jelenti, hogy az ön országa továbbra is követeli kitörölni a cseh és a szlovákiai jogrendből a Benes-dekrétumokat? Az interjúalany így válaszolt: – A Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság addig nem válhatott volna uniós taggá, ameddig a jogrendjében szerepel olyan törvény, amely a kollektív bűnösség elvén alapul.

– Ha Európa elfogadja a kollektív bűnösséget, akkor vajon milyen közös értékekről és elvekről beszélünk? Örömmel állapítom meg, hogy Csehország és Németország között az elmúlt években olyan párbeszéd kezdődött, amelynek fontos eredményei a súlyos kérdés megoldásának irányába mutatnak. Hasonló gondok terhelték Magyarország és Szerbia viszonyát is, de a belgrádi képviselőház megsemmisítette a dekrétumokhoz hasonló törvényeket. Ez a pozitív példa is igazolja, hogy ilyen problémák is rendezhetőek – mutatott rá a magyar házelnök.