Kingsley szerint az olyan rövid távú intézkedések, mint a falak és kerítések, nem fogják tudni megoldani Európa bevándorlással kapcsolatos problémáit.

Magyarország hiába állt be a sorba és épített Spanyolországhoz és Bulgáriához hasonlóan kerítést a határra, „ahol falba ütköznek az emberek, ott rendszerint megtalálják a módját annak, hogyan kerüljék ki azt” – írja a Guardian publicistája.

Jó példa erre a Calais-nál felépített kerítés, vagy az, hogy az utóbbi időben több kamera és kutyás őr védi a Csatorna-alagutat, ennek azonban az eredménye az, hogy a menekültek a Calais-i kikötő helyett Dunkirkből próbálnak Angliába jutni, mások pedig Belgiumból és Hollandiából próbálkoznak rendületlenül. A bolgár kerítésnek szintén az volt a hatása, hogy az emberek kerülőutakat találtak. Hasonló eredménye lesz Kingsley véleménye szerint a magyar kerítésnek is - a menekültek majd Horvátországon vagy más, szomszédos országon keresztül jutnak el az úti céljukhoz. „A kerítés egyszerűen egy értelmetlen PR-fogás, amely inkább a magyar közvéleménynek szól, semmint a külföldieknek” – jegyzi meg. 

„A kerítés inkább mentális torlaszt jelent, mint fizikai akadályt. Azt az illúziót kelti, hogy a kormány tett valamit a migráció okozta problémák megoldására, még akkor is, ha történetesen nem így van. Fenntartja azt a logikátlan téveszmét, mely szerint az ilyen nagyságrendű migrációs krízist olyan rövid távú intézkedésekkel meg lehet oldani, mint egy kerítés – mikor azok az erők, amelyek a menekülteket a fal felé terelik, sokkal rémisztőbbek, mint amilyen egy kerítés valaha is lesz” – írja.

Egyelőre úgy tűnik, Patrick Kingsley-nek igaza van, és egy kerítés nem fogja csökkenteni a menekülthullámot. Noha a drótakadály már majdnem készen van, a magyar–szerb határon, Ásotthalom és Röszke térségében változatlan tömegben érkeznek a menekültek. Tanács István hétfői riportját ide kattintva olvashatják.