A javaslatot elsősorban a baloldal - szociáldemokraták, kereszténydemokraták és a kommunisták - támogatta, míg a jobboldali ellenzék és a kormányzó ANO (Igen) mozgalom képviselőinek többsége ellene szavazott. A kormány semleges álláspontot foglalt el a kérdésben.

A szenátus javaslata szerint a legfőbb csehországi állami és egyházi ünnepeken (újév, húsvéthétfő, május 8., szeptember 28., október 28., és karácsonykor) tilos lenne a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek kinyitása.

A legutóbbi felmérések szerint a csehek mintegy 60 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az üzletek az állami és az egyházi ünnepek idején zárva legyenek. Az ünnepi zárva tartást leginkább a fiatalabb és az idősebb generáció ellenzi. Az elképzelést a megkérdezettek 30 százaléka támogatta. Ugyanakkor a megkérdezettek kétharmada - 65 százalék - elutasítja, hogy az állam bármi módon is beleszóljon az üzletek nyitva tartásának kérdésébe.

A kabinet állásfoglalása szerint a javaslat vitatható, érthetetlen, hogy miért nem vonatkozik a kisebb üzletekre is, és az sem világos, miért csak a kiválasztott hét ünnepnapra vonatkozik.

A felmérésekből kiderült, hogy a háztartások 96 százaléka ünnepek idején is vásárol, s egyharmada nagyobb vásárlásokat is tesz, elsősorban az élelmiszerüzletekben.

Csehországban az üzletek ünnepi nyitva tartása jelenleg nincs szabályozva. A vasárnapi nyitva tartás, főleg ami az élelmiszerüzleteket illeti, az egész országban elterjedt. Prágában és a nagyobb városokban az üzletek döntő többsége az állami és az egyházi ünnepeken is nyitva tart.
A szakszervezetek 2005 óta igyekeznek elérni az ünnepi nyitva tartás korlátozását. A legfőbb érv az, hogy a családok a legfőbb ünnepeken együtt lehessenek.

Időközben Magyarországon még mindig nem sikerült benyújtani a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban egy olyan népszavazási kezdeményezést, amely alapján ténylegesen tartanának népszavazást az ügyben.