Előzőleg a liberális párt képviselői is megszavazták – a szociáldemokrata koalíciós partnerekkel, a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) és a kisebbségi frakcióval együtt – a törvénymódosítást. Az RMDSZ jogász képviselője, Márton Árpád szerint szó sincs semmiféle „szuperimmunitásról” vagy arról, hogy a büntető törvénykönyv módosítása felmentené a képviselőket a korrupciós cselekmények büntetőjogi felelőssége alól. „Az elfogadott törvényszöveg kimondja, hogy a választott tisztségviselők nem köztisztviselők, de az alaptörvény is különbséget tesz köztisztviselők és közméltóságok között” –fejtegette lapunknak a képviselő.

Márton hosszan sorolta az okokat, miért nem tekinthető tisztviselőnek egy közméltóság. Egyúttal fontosnak tartotta hangsúlyozni: a képviselők elszámoltathatóságát a honatyák jogállásáról szóló törvény szabályozza. Tehát nem igaz szerinte, hogy a befolyással való üzérkedés alól kivonták volna a közméltóságokat, és az sem, hogy csökkentették az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség hatáskörét. (Utóbbi intézmény a közméltóságok és a köztisztviselők vagyonosodását és érdekellentéteit vizsgálja.)

Minek tulajdoníthatók akkor a nyugati bírálatok? – A Nyugatot félrevezették, mint eddig többször. Ennek két nagymestere van, illetve volt Romániában: Nicolae Ceausescu és Traian Basescu – válaszolta a képviselő. Ám miután Románia több nyugati partnere is aggodalmát fejezte ki a büntető törvénykönyv módosításai miatt, Crin Antonescu liberális pártelnök felkérte szociáldemokrata kollégáját, a képviselőház elnökét, hogy ne küldje el kihirdetésre a törvényt, hanem bocsássa újra vitára. Kijelentette, hogy ő maga szerdán „részleges tájékozatlansága miatt” jóhiszeműen védte a törvényt. Hozzátette ugyanakkor: fenntartja, hogy a törvényhozók ne legyenek köztisztviselők, bár ez nem jelentheti azt, hogy a törvény fölött állnak. A liberális elnök nem tudta megmondani, hogy ezek után pontosan mit kifogásol az elfogadott törvényben. Úgy fogalmazott: a jogszabály újratárgyalása esetén utasítani fogja pártja képviselőit, hogy „szavazzanak le minden olyan előírást, amely a törvényhozóknak adott szuperimmunitásként értelmezhető”.

Az államfő már korábban bejelentette, hogy visszaküldi megfontolásra a parlamentnek a törvénymódosításokat. Még azelőtt a képviselőknek lehetőségük van az alkotmánybírósághoz fordulni, és a PDL alsóházi frakciója ezt már meg is tette.

Az elmúlt napokban Románia több nyugati partnere is aggodalmát fejezte ki a büntető törvénykönyv módosításai miatt. A legkritikusabb az Egyesült Államok volt, amely bukaresti nagykövetsége révén nem annyira a módosítás tartalmát, mint elfogadásának körülményeit kifogásolta. A közlemény mindössze homályosan utal a módosítás tartalmára, viszont hosszasan ecseteli, mennyire káros, hogy a jogszabályi változtatásokat konzultáció és vita, illetve anélkül fogadták el, hogy az igazságszolgáltatás és a civil szféra intézményeinek lehetőségük nyílt volna az álláspontjuk kifejtésére.