Híd kell a szakadék fölé
Tegnap megszólalt az orosz elnök is. Vlagyimir Putyin a Kremlben tartott évértékelő beszédében azt mondta, hogy Moszkva kész szakértői szinten folytatni az egyeztetéseket Kijevvel a vámunióval való együttműködésről. Moszkva senkire sem erőlteti rá az akaratát, de készen áll a folytatásra, ha „a barátainkban van igény a közös munkára” – mondta. Moszkva nem pályázik szuperhatalmi szerepre, világ- vagy regionális hegemóniára. „Nem sértjük meg senkinek az érdekeit, nem erőltetjük rá senkire a védnökségünket és nem akarunk senkit arra tanítani, hogyan kell élni” – szögezte le, a Reuters jelentése szerint az Egyesült Államokat bíráló korábbi kifejezéseit megismételve.
Moszkva azzal vádolja a Nyugatot, hogy „megengedhetetlen nyomást” gyakorol Ukrajnára. Egyre intenzívebb nemzetközi erőfeszítések kísérik tehát az ukrajnai válságot, kérdés azonban, hogy sikerül-e külső erők segítségével közelebb jutni a megoldáshoz. Volodimir Feszenko, a kijevi Penta politikai elemzőközpont igazgatója szerint a tárgyalások megkezdéséhez mindenképpen szükség van közvetítő segítségére. A hatalom és a Kijevben újabb barikádokat építő ellenzék között mély politikai és pszichológiai szakadék alakult ki, így valakinek magára kell vállalnia a híd szerepét –mondta a politológus a Népszabadságnak. Eredményt persze ilyen segítség sem garantálna, de mindenképpen előrelépés lenne, hiszen a kormányzat mindeddig elzárkózott a külső közbenjárás lehetőségétől, valószínűleg azért, mert attól tartott, hogy a Nyugat inkább az ellenzék pártján állna a tárgyalásokon – tette hozzá.
Nem látja értelmét viszont a nemzetközi szerepvállalásnak Fjodor Lukjanov, az Oroszország a globális politikában című külpolitikai folyóirat főszerkesztője. – Nem világos, hogy pontosan kik között kell közvetíteni, hiszen minden ukrajnai politikus – legyen kormánypárti vagy ellenzéki –egyenlő mértékben korrupt, lefizethető és megbízhatatlan. Olyan belső erők mozgatják őket, amelyek csak a saját üzleti érdekeiket tartják szem előtt –vélekedett lapunknak az elemző, aki szerint „ha a nagypolitika akár Európából, akár Oroszországból megpróbál beavatkozni, csak elsüllyed ebben a mocsárban”.
Az Európai Unió nem mérlegel szankciókat
Mi továbbra is állandó kapcsolatban állunk Ukrajnával, hogy megtaláljuk a politikai megoldást – mondta diplomatikusan Maja Kocijancic, Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselőjének a szóvivője arra a kérdésre, hogy hasonlóan az Egyesült Államokhoz az EU is kilátásba helyez-e szankciókat Ukrajnával szemben. Más források is megerősítették: uniós szankciók egyelőre nincsenek napirenden.
Az EU ismét megpróbálja „eladni” a megállapodást – kommentálta az ukrán társulási és szabad kereskedelmi megállapodás sorsát régóta követő brüsszeli forrás, miután Stefan Füle bővítési EU-biztos és Szerhi Arbuzov ukrán miniszterelnök-helyettes Brüsszelben tárgyalt csütörtökön. – Ukrajna hamarosan aláírja a társulási szerződést –jelentette ki Arbuzov. De konkrét dátumot nem említett. Füle pedig utalt rá, hogy a térség átalakításához nem elég társulási szerződést kínálni, hanem igazi európai perspektíva, azaz a tagság felajánlása kell. Ettől a tagállamok vonakodnak.
Az uniós külügyminiszterek hétfőn találkoznak Brüsszelben, s Ukrajna vastagon szerepel a napirenden.
A találkozó pikantériája, hogy a külügyérek együtt ebédelnek Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel (ezt még korábban egyeztették) egy nappal azelőtt, hogy Janukovics ismét Moszkvába utazik, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. Az ukrán tüntetéshullámot beárnyékolta, hogy valójában az uniós tagállamok sem voltak egységesek a társulási szerződés és a szabad kereskedelmi megállapodás aláírásával kapcsolatban. Igaz, álláspontjaik folyamatosan közeledtek egymáshoz, különösen, miután egyre komolyabb orosz nyomás nehezedett Kijevre.
Ashton és Janukovics többször is tárgyalt a napokban Kijevben, és az ukrán államfő mindkét találkozón azt közölte, alá akarja írni az unióval kötendő megállapodásokat. Ashton azonban kétségét fogalmazta meg Janukovics szavahihetőségével kapcsolatban. –Csak azt tudom mondani, amit az elnök nekem mondott. Fontos azonban, hogy tettek igazolják a szavakat – közölte a főképviselő.
Diplomáciai forrásból úgy tudjuk, hogy a Nemzetközi Valutaalap európai közvetítőkön keresztül arról biztosította Ukrajnát, hogy egy mentőprogramon belül „nagy mozgástere” lenne. Az EU 610 millió eurót ígért az IMF-program mellé, de Ukrajnának rövid távon 15-20 milliárd euróra lenne szüksége. Több forrás is közölte csütörtökön, az EU nem ajánl többet. – Ez nem számháború – mondta Maja Kocijancic szóvivő csütörtökön. (Zalán Eszter, Brüsszel)
