Menekülés a jólét ígéretével
A Pekingben, szombaton kezdődő és négynaposra tervezett fórumon a párt 376 vezetője vesz részt. Mégpedig fokozott biztonsági intézkedések mellett, különösen annak fényében, hogy nemrég ujguroknak tulajdonított, hivatalosan terroristatámadásnak nevezett merényletet követtek el a kínai főváros központi Tienanmen terén; ez halálos áldozatot is követelt.
– A hagyomány szerint a harmadik plénum napirendjén gazdasági kérdések szerepelnek; a leghíresebbek közé tartozik az 1978-as, amelyen Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) hirdetett nyitást vagy az 1993-as Csiang Cö-minnel (Jiang Zemin), amely végül is Kína Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) való csatlakozásához vezetett – mondta lapunknak Salát Gergely, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kína-tanszékének oktatója.
Kínai illetékesek a helyi médiában történelmi reformokat harangoztak be. Különös várakozás előzi meg, hogy mit mond majd Xi Jinping, az előre tervezett nemzedékváltás részeként egy éve hatalomra jutott pártfőtitkár-államfő, aki megnyitja a plénumot. – Úgy vélem, ez a plénum lesz az utolsó esély a Kínai Kommunista Párt megmentésére – véli Zhang Lifan elismert, de renegátnak tekintett Kína-kutató, akit a torontói TheGlobe&Mail idézett előzetesében.
– A főbb döntéseket valószínűleg meghozták már, de az eredmények csak öt év múlva látszódhatnak majd. A nagyvállalatok és a helyi hatalmasságok nagymesterei annak, hogyan szabotálják el a központi döntéseket – mondja Salát Gergely. A kínai gazdaság alapproblémája, hogy a jelenlegi feltételrendszer mellett már nem bizonyult fenntarthatónak az a fejlődési ütem, amely az elmúlt három évtized során évi tízszázalékos GDP-bővülést eredményezett, és százmilliókat emelt ki a nyomorból a világ legnépesebb, 1,3 milliárd lakosú országában.
Továbbá 1980 óta, a Teng Hsziao Ping-féle reformoktól elindulva kettőről 15 százalékra növelte a globális gazdaságban való részvételét a Fitch hitelminősítő adatai szerint. A kommunista felső vezetés gazdasági nyitással, a belső kereslet élénkítésével menekülhet előre, azaz abba az irányba, hogy minél hosszabban hátráltassa a politikai nyitás kényszerét. – A kínai vezetésnek valószínűleg stratégiai célja, hogy miként lehet egy Szingapúrt vagy akár Hongkongot létrehozni 1,3 milliárdos nagyításban. Olyasmit, amit nagyon modern, versenyképes gazdaság jellemez, másfelől viszont egypárti politikai ellenőrzés – állítja Randall Schriver, a Project 2049 Intézet elnök-vezérigazgatója, akit a Szabad Ázsia Rádió (Radio Free Asia) idézett.
– A Nyugat a saját logikáját követve harminc éve vár rá, hogy ez a kettő együtt jár, azaz bebizonyosodik, a kapitalizmus nem működhet pártállami körülmények között. Ám Kína eddig legalábbis nem igazolta az elméletet. Valóban vannak rá kelet-ázsiai példák, így Tajvané vagy Dél-Koreáé, ahol a középosztályosodás kikényszerítette a demokratizálódást, de Szingapúrra ez már nem igaz – hangoztatta Salát. Olyan gazdasági reformokról van szó, mint például a termőföldek eladhatósága.
Mintegy 200 millió belföldi migráns szembesült például azzal a problémával, hogy termelőeszközeik nem forgalomképesek. Hiába művelnek parasztok százmilliói kis parcellákat, amennyiben hátra akarják hagyni ezeket, kiderül, hogy nem áll a tulajdonukban. Ugyanezeket az embereket érinti részben a röghöz kötés úgynevezett hukou rendszere is: a falusi ember hiába megy a városba, nem lesznek a városiakhoz hasonló jogai, gyerekét sem iskoláztathatja ott. Szó van ezen kívül a pénzügyi rendszer liberalizációjáról is, hogy ne az állam határozza meg mesterségesen a kamatlábat vagy a jüan átválthatóságát.
Terrorizmus: elfogták a tajjuani pártszékháznál robbantó, köztörvényes bűnökért a börtönt is megjárt férfit
A kínai rendőrség péntek hajnalban őrizetbe vette az északi Sanhszi tartomány székhelyén, Tajjuan városban a Kínai Kommunista Párt (KKP) tartományi pártbizottsága épületénél elkövetett szerdai pokolgépes támadás gyanúsítottját – jelentette a Xinhua. A most letartóztatott 41 éves Feng Zhijun legalább hét házi készítésű robbanószerkezetet helyezett el a virágágyásokban. A merényletben egy ember vesztette életét, nyolcan megsebesültek, közülük egy súlyosan. A Tajjuanban élő Feng – aki korábban nyolc évet ült lopásért – a rendőrségen beismerte a robbantások elkövetését.
Lakásán további bombaszerkezeteket is találtak. A hatóságokra hivatkozva a kínai hírügynökség közölte, hogy a nyomozás még folytatódik, mert a merénylő azt állította: „bosszút akart állni a társadalmon”. A pártszékháznál elkövetett robbantást megelőzően mintegy két hete Peking szívében, a Tiltott Város bejáratánál, a Tienanmen téren történt – az utólagos hivatalos közlés szerint – terrortámadás. Egy terepjáró az utat átvágva a Mao Ce-tung képe alatti bejáratnál hajtott a tömegbe, megölve két embert, köztük egy Fülöp-szigeteki turistát, további negyvenet megsebesített.
A gépkocsi vezetője és két utasa benzint locsolt szét és lobbantott lángra, mindhárman meghaltak. A rendőrség öt ujgur nevű személyt vett utólag őrizetbe a merénylettel összefüggésben. A kínai hatóságok az ország északnyugati Hszincsiang Ujgur Autonóm Területen tevékenykedő, úgynevezett kelet-turkesztáni iszlamista mozgalmat vádolták meg a terrorakció megszervezésével. A tajjuani merénylet a maga nemében ugyan szokatlannak nevezhető, ám Kínában évente több tízezer tüntetést tartanak, főleg vidéki körzetekben. Sőt öngyilkos robbantások is előfordulnak, válaszul a hatóságok túlkapásaira, így ingatlanberuházások miatti földfoglalásokra vagy hosszabb ideje rendezetlen más panaszos ügyek miatt. (Hírösszefoglalónk)
