A Kőtenger Boldogkőújfaluban, a Nagykorsós hegy nyugati lejtőjén található. Kanyargó szekérút visz fölfelé, kétoldalt kőbirkák legelésznek. Mázsányi andezittömbök ezek, melyekről a helyiek úgy tartják, ha valaki ráül, akkor a gondjai enyhülnek. Szerda van, kora délután, a Kőtenger kőbirkáin egyetlen gyerekasszony sem üldögél.

Felpörgött a hazai transzplantáció, a veseátültetések száma a kétszeresére nőtt, a szívtranszplantációké pedig háromszorosára, amióta Magyarország csatlakozott az Eurotransplanthoz. A belépés szemléletváltozást, nagyobb odafigyelést, jobb szervezettséget hozott.

Párizsi jelenetek sora nemcsak az egyik „legeurópaibb” amerikai rendezőnél, Woody Allennél, de az új Hupikék törpikék 2.-ben is, míg Goncourt-díj az amerikai, igaz, franciául író Jonathan Littellnek: látszólag nagy a barátság a kultúrában az óceán két partja között.

Amerika és Európa ezer láncon kötődik egymáshoz, s noha viszonyukban gazdasági erőfölényről nem lehet beszélni, egyre nyilvánvalóbb, hogy az Európai Unió számára fontosabb az Egyesült Államok hatalmas felvevőpiaca, és nem fordítva.

A székelyföldi autonómia nem olyan lenne, mint az északír tartomány önkormányzata – magyarázom pozsonyi barátaimnak az óváros egyik szecessziós kávéházában. Közismert européerek, szociológusként, antropológusként, politológusként gyakori résztvevői a szlovák jogállamiság deficitjeit tárgyaló nyilvános diskurzusoknak. A politológus azonnal replikáz: ha ez így van, akkor az orbáni narratíva miért a magyar fennhatóság részeként tekint Erdélyre?

Felemelő érzés: a világ egyik legismertebb kiállítóhelyén, a párizsi Musée d’Orsay homlokzatán magyar kiállítás molinóját simogatja a Szajna-parti szél. A pályaudvarból átalakított, hatalmas épület ötödik emeletén október közepén nyílt az Allegro Barbaro – Bartók Béla és a magyar modernitás 1905–1920 című tárlat.

Az amerikaiak a Marsról, az európaiak a Vénuszról jöttek – híres 2002-es cikkében Robert Kagan így írta le az öreg kontinens és az Újvilág közötti különbséget.

Toleráns, befogadóbb hazafiság-koncepciót és felvilágosultabb demokráciatudatot is kellene képviselnie az ellenzéknek, ha nyerni akar – mondja az Ausztráliában élő neves magyar szociálpszichológus. Forgács József szerint a rendszerváltozás óta nem alakult ki sem a pozitív hazafiság és nemzetiségtudat ideológiája, sem egy autonóm és független viselkedési kultúra. Különösen veszélyesnek tartja, hogy sok kormánypolitikus demagóg és félrevezető módon hamis, ellenségeket kereső nacionalizmust szít.

A Sorskönyv – E. Bern nemrég nyolcadszor kiadott műve – a szülői „programozás” folyamatát elemzi. Feltárja, hogy miként „töltjük be” – hol simogatással, hol korholással, hol mesékkel, hol személyes példamutatással – utódainkba a kívánatos viselkedés mintáját. (Ezért talán kifejezőbb is lett volna a könyvnek a Sorsprogram címet adni). A szülői „programok” parancsai – „tedd”, „ne tedd”, „óvakodj”, „kövesd”, „szeresd”, „gyűlöld”, „soha”, „mindig” – szinte kitörülhetetlenül belénk rögződnek.

Tömörkény István patikusinasnak – akkori, eredeti nevén: Steingassner – 1884-ben, tizennyolc éves korában jelent meg első tárcája a Szegedi Híradó hasábjain. Ettől kezdve hírlapírói és szépírói munkássága leválaszthatatlan volt a szegedi lapoktól.

Dr. Lux Elvira szexuálpszichológust arról kérdeztük, hatékonyak lehetnek-e a csajozási tanfolyamok, s mi az orvosság az önbizalomhiányra.

Vonzalomtuning-szemináriumon jártunk a Csábítás Akadémián, regisztráltunk a szeretőkeresésre hivatott Viszony.hu-n, megnéztünk megannyi társkereső oldalt. Annak jártunk utána: a hely, az idő vagy az önbizalom hiánya tette üzletté a kapcsolatfelvételt.

Ha Obama fel akar hívni valakit Európában, még mindig Merkelt vagy Hollande-ot hívja. Ezt nem helyettesíti az Európai Unióval való amerikai kapcsolat – érzékeltette lapunknak a felállást egy brüsszeli diplomata, aki több beosztásból is figyelte a transzatlanti viszonyrendszer alakulását.

Különösen súlyos bűncselekmények esetében korlátlan ideig, míg egy másik javaslat szerint öt évig tarthat az előzetes letartóztatás.

A Magvető tulajdonképpen tartotta a szavát: 1981-ben elfogadta Hajnóczy Péter kéziratát, kicsit később pedig meg is jelentette. 2013-ban.

Romsics Ignác szorgalmas doktorandusza szépen illusztrált kötetben adta közre tavaly megvédett disszertációját a magyar nemzetiszocialistákról. Sok információt meríthetnek ebből a kötetből azok, akik a szerzőnél többet tudnak kezdeni velük.

Sztereotípiák és újszerű felismerések; untig hajtogatott és saját igazságok – ezek között az ellentmondások között vergődik László Noémi verseinek beszélője.

Ünnepélyes keretek között mutatta be Mesterházy Attila és Bajnai Gordon az MSZP és az Együtt–PM szövetség közös fővárosi képviselőjelöltjeit az A38 Hajón.