Nem kitűnő, de nem is bukott meg: így foglalta össze lapunknak a „tantárgyanként” elkészített értékelést Balázs Péter volt külügyminiszter, az alapítvány külpolitikai körének vezetője. 

Az időzítés ellenére nem kampányanyagnak készült a Magyar külkapcsolati bizonyítvány. Felállítja ugyan a diagnózist az Orbán-kormány teljesítményéről, ám nem dolgoz ki terápiát, vagyis új külpolitikát: ez már a következő kormány dolga lesz. Hasonló értékelés készül majd a 2013-as évről is.

– Lényegében a perifériára szorult Magyarország az euroatlanti szövetségi rendszerben, a politikai mozgástere jelentősen szűkült. A kormány az önmaga által gerjesztett problémákkal küzdött, és ezekben a küzdelmekben rendre alulmaradt – indokolta Balázs Péter, miért szerepelnek kettes és hármas osztályzatok a bizonyítvány európai politikát érintő részében. A jegyeket szöveges értékelés is kiegészíti, e szerint Magyarország az Európai Bizottsággal szemben ellenséges, az Európai Parlamentnél pedig zsarolható.

A bizalomvesztés az egykori külügyminiszter és EU-biztos szerint olyan fokú, hogy a jelenlegi kormányzatnak nincs esélye javítani. – A másik oldalon már úgy gondolkodnak, hogy nézzük meg, mit hoznak a jövő tavaszi választások. Elfáradás látszik az unió részéről – fogalmazott Balázs Péter. Az EU kivárásra játszik, sőt dupla kivárásról van szó: 2014-ben lecserélődik az Európai Parlament és az Európai Bizottság, így ott is mindenki a saját jövőjével van elfoglalva.

Kesztyűs kézzel bántak a szomszédos országok a magyar kormánnyal, a magas szintű (miniszterelnöki vagy államfői) érintkezés is fennmaradt. A térségpolitikában eleve kedvezőbb értékelést kapott a magyar külpolitika. – Az Orbán-kormány a hét szomszédos állam közül egyedül Romániánál lépett fel kihívóan, provokatívan. Nemcsak a többségi nemzetet sértegette például a Nyirő-temetéssel, hanem a magyar kisebbséget is bomlasztotta – mondta a bizonyítvány elkészítését koordináló diplomata.

Átlépte a labdát a két kormány szlovák viszonylatban: úgy fociztak, hogy közben a labdába nem rúgtak. A legkényesebb, megkerülhetetlen kérdést, hogy Szlovákiában szankcionálják a magyar állampolgárságot, Orbán Viktor kormányfő vagy Martonyi János külügyminiszter nem oldották meg. Ezt a problémakerülő magatartást a szlovák fél is örömmel fogadta. Nem volt konfliktus a többi szomszédos országgal sem: a horvátok hálásak az EU-csatlakozáshoz nyújtott támogatásért (2012-ben még nem éleződött ki a Mol-ügy), Szerbia is szeretne bekerülni az unióba, Ukrajnának bőven akad más gondja.

A legrosszabb osztályzatot Örményország kapcsán érdemelte ki a magyar külpolitika. – Arra már felfigyel a világ, ha két ország között felfüggesztik a diplomáciai kapcsolatokat. Ilyen utoljára a hatvanas években fordult elő Magyarországgal – hangsúlyozta Balázs Péter. Az örmények azután szakították meg a diplomáciai viszonyt, hogy a Fidesz-kormány az azeri baltás gyilkos kiadatásáról döntött.

Közepes teljesítményt nyújtott Magyarország a globális világban. – A tágabb kör még semmit sem hozott. A kereskedelmi forgalom vagy a beruházások terén felröppennek sziporkák, történik néhány kezdeményezés, de az eredmények eddig elmaradtak – összegezte Balázs a külkapcsolati bizonyítvány szakértők által összeállított fejezeteit.

Kérő: ez a szöveges értékelés olvasható a magyar–orosz és a magyar–kínai viszonynál. Mint a volt külügyminiszter emlékeztetett, a zsarolható előtti utolsó fázis a kérő, ilyenkor az adott ország adni nem tud, csak kérni. – Orbánék sokszor azzal válnak nevetségessé, egyebek mellett az EU-ban, hogy nettó kérő pozícióban vannak, tartják a markukat, és közben úgy viselkednek, mintha ők adnának: magas lovon ülnek, kioktatnak – érvelt Balázs Péter. Szerinte megalázkodni sem kell, pénzt vagy támogatást kérni méltósággal is lehet.

Balázs Péter