Legújabban az kongatta meg a vészharangot, hogy a szélsőséges Nemzeti Front (FN) jelöltje, Laurent Lopez ért vasárnap célba egy „kantonális” (járási) választáson a déli Var megyében, a Cote d’Azurön. Az FN-politikus 54 százalékkal végzett az első helyen a „bajai típusú” megméretés második fordulójában, biztosan maga mögé utasítva az ellenzéki jobbközép, Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) jelöltjét. Mint arról lapunk is beszámolt, a baloldal már az első fordulóban elszállt, sőt az az elképesztő eredmény született a hó elején, hogy a két szélsőjobbos jelölt összesen 49 százalékot szerzett az első körben.

Noha a 101 francia megye egyikének is csak egy részéről van szó, a történteket ugyanúgy a következő évi választások lakmusztesztjének tartják, ahogyan Baját is Magyarországon. A franciáknál az európai parlamenti mellett helyhatósági megméretéseket is rendeznek 2014-ben, és széles körben attól tartanak: a szélsőjobb, ha Párizst nem is, de egyes nagyobb városokat elhódíthat. Egy minapi felmérés már a Nemzeti Frontot hozta ki a legtámogatottabb pártként, 24 százalékkal, az UMP és a kormányzó szocialisták előtt.

A helyzet annyira kényes, hogy az egyébként Dél-Afrikában tárgyaló államfő, Francois Hollande is reagált az eredményre. Szerinte mindenekelőtt a kormányzati munka adhat választ a szélsőjobb előretörésére, „a foglalkoztatásban, a növekedésben, a biztonságban, a szolidaritásban”. Ami a munkanélküliséget illeti, 2,5 millióan vannak az álláskeresők, és az OECD a jövő év végéig magas, 11,2 százalékos (a tengerentúli megyékkel 11,6%-os) rátára számít. A „biztonságra”, pontosabban annak hiányára pedig a legjobb példa a szóban forgó déli választókörzettől szűk egyórás autóútra lévő Marseille, Franciaország második legnagyobb városa, ahol egymást érik a bűnbandák leszámolásai, gyakran fényes nappal. A bevándorlási mutatók nem önmagukban megdöbbentőek (valamivel több mint 100 ezer fő jut a 850 ezres népességre), hanem a migránsok koncentrációja. A 18 évnél fiatalabbak felének legalább egyik szülője bevándorló, és több kerület lakosságának a többségét is migránsok alkotják.

Mindezzel együtt a francia „válságmutatók” még mindig nem mérhetőek a portugálhoz, a spanyolhoz, a görögről már nem is beszélve. Önmagában ez nehezen teszi érthetővé a szélsőjobb ilyen fokú megerősödését az euró övezet második legnagyobb gazdaságában.

– A szélsőjobboldalon jelentős fordulat állt be: profi módon sikerült Marine Le Pen (képünkön) vezetése alatt az „ördögtelenítés” – magyarázza Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa. A pártalapító apához, Jean-Marie Le Penhez képest a lánya az EU-intézményrendszerhez is visszafogottabb retorikával viszonyul, a rasszizmusban, antiszemitizmusban is óvatosabb. „Nem ciki már a Frontra szavazni”. Ehhez járul, hogy a választók kiábrándultak a klasszikus politikai erőkből, vagyis a Front „űrt használ ki”. Ez megmutatkozik a mérsékelt részvételi arányokban is. Az UMP gyakorlatilag két részből áll, egy radikálisabb és egy mérsékeltebb táborból. A kormány viszontagságaira pedig jellemző a Le Monde minapi karikatúrája, amely civakodó kisgyerekekként ábrázolta a romaügyben nyíltan összetűző Manuel Valls szocialista belügy-, illetve Cécile Duflot zöldpárti lakásügyi minisztert.