A világ egyik leghíresebb kiállítási helyén, a párizsi Musée d’Orsay ötödik emeleti kiállítótermében tegnap este nyílt meg az Allegro barbaro, Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905–1920 című kiállítás, mely csúcsrendezvénye a korabeli magyar művészet, s főként festészetünk európai bemutatkozásának. Mint a Szajna-parti múzeum igazgatója, Guy Cognaval elmondta, az 1986-ban egy pályaudvarból átalakított Musée d’Orsay polifonikus szemléletét szeretné erősíteni azzal a kiállítássorozattal, mely zenei életművek köré szerveződik. Mahler és Debussy után most Bartók Béla és a korabeli magyar festészet, valamint az irodalom kölcsönhatását mutatja be.

Nem tette biztonságosabbá az európai légi közlekedést az Európai Parlament, miután nem szavazta le az Európai Bizottság javaslatát a pilótákra vonatkozó szabályok harmonizálásáról – állítja az európai pilótákat tömörítő Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége. „Szomorú napja ez az európai repülési biztonságnak” – írta a szövetség a Twitteren a szavazás után. Az EP plenáris ülése múlt szerdán meglepetésre támogatta a brüsszeli bizottság javaslatát, annak ellenére, hogy a témában illetékes szakbizottságban elbukott a tervezet.

A Népszabadság október 12-i számában jelent meg fizetett hirdetésként (gondolom én) a fideszes választási hirdetés (mert az!) „Nyílt levél Bajnai Gordonhoz és a Magyar Szolidaritás Mozgalom vezetőihez”. Aláíróik nem éppen elvhűségükért „becsült” emberek, de akad köztük sok olyan is, aki közmegbecsülésnek örvend.

A smart tv kifejezés valójában nem egy készüléktípust, hanem egy szolgáltatáscsomagot jelöl, amely elvben a legbutább, leghagyományosabb televízióval is igénybe vehető. A szolgáltatók ennek ellenére a smarttv-divatot meglovagolva értékesítik az okostelevíziók jelentős hányadát, azokat is rávéve egy viszonylag drága lapos készülék megvásárlására, akik egy egyébként tökéletes műszaki állapotú hagyományos televízióval rendelkeznek.

Igazán öröm volt egy hete meghallgatni Lutoslawski Vonósnégyesét a BMC koncerttermében, csak közben folyton arra kellett gondolni: ez meg hogyan lehetséges? Miért van az, hogy az egész világ ünnepel egy zeneszerzőt, pontosabban az idén négyet, de Verdi meg Wagner nem sokat kaphat a bicentenáriumtól, Britten nálunk marad a félárnyékban, Lutoslawski viszont rendületlenül valami obskúrus avantgárd komponista maradt, aki nyilván késsel eszi a halat és fröcsköli a tintát a kottapapírra. Holott csak rá kellene nézni a fényképére: klasszikus kelet-európai úriember.

– Egyáltalán nem humánus megoldás hagyni, hogy az utcán éljenek a hajléktalanok. Ez egyáltalán nem jó se nekik, se nekünk. Minden normális nagyváros korlátozza a közterületek használatát. Budapest sem tesz mást. Gondoskodik róluk, megvédi őket egymástól. Akik mást mondanak, politikai okokból teszik ezt –mondta az új törvény életbelépése előtti napon, hétfőn Tarlós István főpolgármester.

Két hete az ENSZ Biztonsági Tanácsában szólalt fel, a múlt héten a budapesti víz világfórumon. Állam- és kormányfők tárgyalópartnere, holott egy civil szervezetet vezet, igaz, a száz országban hatezer embert foglalkoztató, 600 millió eurós évi költségvetéssel működő Természetvédelmi Világalapot, a WWF-et már csak logójáról, az óriáspandáról is mindenütt ismerik. Jim Leape, a hamarosan távozó főigazgató a természetvédelem és a politika, valamint az üzleti élet kapcsolatáról, eddigi sikereikről és kihívásaikról is beszélt lapunknak.

A botrányos bajai választást még ellentmondásosabbá tetteMonok egykori független polgármestere, Szepessy Zsolt vasárnapi nemzeti bográcsozós performance-a. Az Összefogás Párt elnöke azt állítja, hogy a választási gulyással, egyfajta fricskaként, a voksolások tisztaságának fontosságára hívták fel a figyelmet.

Két éve nem száguldott ilyen tempóban az euróövezet ipara: egészen egy százalékkal nőtt a teljesítménye augusztusban, meglepve az elemzőket. A képet némileg rontja, hogy éves összevetésben – vagyis 2012 augusztusához képest – még mindig 2,1 százalékkal kisebb az ipari termelés értéke, ám most már van remény ara, hogy az ipar hozzá tud majd járulni a zóna gazdasági növekedéséhez.

Testvércégére íratott ki közbeszerzést Both Zoltán, nem is aprózta el, mindjárt 13,7 milliárd forint értékben. A szokatlan bravúrt úgy sikerült végrehajtania, hogy egyszerre foglalt helyet legalább két állami cég igazgatósági elnöki székében. Az egyik a GSM-R vasúti rádiókommunikációs tendert kiíró Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-é (NISZ) volt. De elnök volt az MVM Net Zrt.-nél is. Ennek a cégnek a testvérvállalata az MVM-Ovit Zrt. (mindkettő anyacége az MVM), amely az osztrák Kapsch oldalán biztosan nyert a NISZ tenderén. Az MVM Net Zrt. egyébként komoly megrendelője is az MVM-Ovit Zrt.-nek.

Ritkán kötődik oly szorosan az emberek mindennapi döntéseihez a közgazdasági Nobel-díjasok munkássága, mint most. S még ritkább, hogy a kutatási témák annyira közelről érintenék a magyar polgárok dilemmáit, mint manapság. Az elfojtott hazai infláció és a hirtelen leeresztett jegybanki kamatok nyomán nagy zavar keletkezett a fejekben: hova is tegyük megtakarításinkat. Tartsuk őket a párna alatt készpénzben, vegyünk esetleg vállalati vagy államkötvényt, válasszuk inkább a bankbetétet, amely a tranzakciós adó miatt akár negatív hozammal, vagyis veszteséggel is kecsegtet, netán irány a halódó ingatlanpiac?

Az előzetes tervek szerint a kormány ma tárgyal a „rezsiügyben” érkezett brüsszeli levélre adandó szakmai válaszokról. Persze a lényeg nem is lehet kérdéses, hiszen – ahogy azt a múlt héten már közölte Giró-Szász András kormányszóvivő – „a rezsicsökkentés kiemelten fontos a magyar társadalom számára, és a kormány célja a közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása”.

Tegnap a parlament 311 fideszes, KDNP-s, jobbikos, MSZP-s és független szavazattal, 16 LMP-s, DK-s és PM-es ellenszavazat, valamint Ángyán József tartózkodása mellett elfogadta a november 1-jei 11,1 százalékos lakossági áram-, gáz- és távhőárcsökkentésről szóló rezsitörvény-módosítást.

Majdnem olyan helyzetbe hozott Szalai Ádám jó néhány hazai orgánumot, amilyen szerencsétlen szituációban a magyar válogatott volt a múlt pénteken Amszterdamban. A csatár ugyanis hétfőn arról beszélt: „A hollandiai meccstől és az egész selejtezősorozattól függetlenül a szurkolókat és a futballszerető embereket folyamatosan átverik, aminek egy oka van: olyan terveket szövünk, amelyek nem reálisak. Ezek a médián keresztül eljutnak mindenkihez, így az emberek évről évre csodát várnak.”

Sok indonéz faluban a magyar lány volt az első fehér ember. Nehéz eldönteni, a gyermeki bámulattal közeledő helyieknek vagy Décsy Eszternek (képünkön) volt-e nagyobb kulturális sokk a találkozás. Aki egy olyan távoli országban kötött ki, ahol alig tudnak angolul, ő pedig – kezdetben – nem beszélte a helyi nyelvek egyikét sem. Az akkoriban tetoválással foglalkozó Décsy Eszter éppen csak hazaugrott Londonból, amikor véletlenül tudomást szerzett az indonéz állam művészeti ösztöndíjáról. Szinte semmit sem tudott a 247 millió lakosú országról, de nem habozott. Később sem halmoztak el információval: fogalma sem volt, hogy várják-e majd a reptéren. – Egy mosolygós indonéz fiú karon ragadott, és az „irodába” vezetett, ami egy kis asztal volt a reptér sarkában. Később elvittek minket egy jakartai hotelbe. Minden ösztöndíjas másik városba került – én Jáva közepére, Surakartába –, de azt, hogy ott mi történik velünk, nem mondták meg. Az indonézeket nem feszélyezi, ha valamit meg kell szervezni.

Komoly feszültségek jellemzik a fegyveresek érdek-képviseleti szervezeteit, amióta a kormány tavaly nyáron létrehozta a fegyveres szervek hivatásos állományát és közalkalmazottait, az összesen 78 ezer személyt tömörítő Magyar Rendvédelmi Kart (MRK) nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy „megfojtsa” a szakszervezeteket. Az érdekképviseletek akciói – különösen a 2011-es „bohócforradalom” – ugyanis a hatalom ellenérzéseit váltották ki.

A nyári, sűrű fesztiválszezon után szusszanásnyi időt sem kapunk, máris egymást „tapossák” az őszi szabadtéri események, Design-hét, Placcc, Café Budapest. Mindegyikben egy-egy csoportos, tematikus séta. A Hosszúlépés nevű szervezet három túráján jártunk, közülük a Hollywood Budapesten többször is végigjárható a Café Budapest ideje alatt.