A kormány felveszi a kesztyűt
A Népszabadság a múlt héten számolt be arról, hogy több, a rezsicsökkentéssel összefüggő – például a gázhálózat-használati szabályozásra vonatkozó – kérdésre vár választ az Európai Bizottság, amely levélben érdeklődik, és ha az azokra adott válaszokat nem fogadja el, kötelezettségszegési eljárás indulhat Magyarország ellen. Marlene Holzner, a bizottság energiaügyekért felelős biztosának szóvivője a múlt héten azt mondta: az Európai Bizottság nem mond véleményt az egyes tagállamok energiaár-szabályozási mechanizmusairól, de általánosságban kijelenthető, hogy Brüsszel ellenzi az árszabályozást, a szabadpiaci ár híve.
Fónagy János államtitkár tegnap a Népszabadságnak azt mondta, hogy az Európai Bizottság az úgynevezett pilot- eljárást (a bizottság kérdez, a magyar kormánynak válaszolnia kell) már elindította. A kérdéseket a fejlesztési minisztérium megkapta, a válaszok még nem születettek meg. „Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjakkal szemben emelt kifogást még augusztusban az Európai Bizottság. A brüsszeli szakértők a január elsejétől tartó rezsicsökkentés technikai hátterével szemben fogalmaztak meg kritikát, miszerint a lakosság és a versenyszféra vállalatai nem ugyanannyit fizetnek a rendszerhasználati díjakért”.
Mindez azt üzeni, hogy az EU-nak nem konkrétan a rezsicsökkentéssel van problémája, mivel ez a magyar kifejezés nem szerepel a levélben.
„A közműszektor nonprofit jellegűvé alakítása lesz az igazi konfliktusforrás” – így vélik jól tájékozott fideszes politikusok. Szerintük ha lesz is kötelezettségszegési eljárás, jottányit sem szabad engedni, el kell menni az Európai Bíróságig.
Fónagy János a Népszabadságnak azt mondta, a nonprofittörvény kidolgozása folyik, várhatóan még az idén elkészül, de az sem kizárt, hogy a javaslatot csak a jövő év elejére terjesztik a parlament elé.
És hogy lesz-e alkotmánymódosítás az ügyben? Navracsics Tibor igazságügyi és közigazgatási miniszter lapunknak azt mondta, hogy az alaptörvénymódosítás várhatóan arról szól majd, hogy a sarkalatos, azaz kétharmados törvények felsorolásánál megemlítik a közműtörvényt is.
Szájer József a rezsicsökkentés alaptörvénybe foglalását vizsgáló fideszes munkacsoport elképzeléséről azt mondta egy tegnapi sajtótájékoztatón: arról gondolkodnak, hogy a közműszolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységek, az ehhez kapcsolódó árszabályozás feltételeinek a garantálása a sarkalatos törvények közé kerüljön-e. A képviselő egy másik lehetséges iránynak azt tartja, hogy az alkotmányban rendelkeznek a monopolhelyzetek speciális kezelésére. A fideszes EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióban jelenleg is vita folyik arról, milyen speciális szabályok vonatkozzanak a közszolgáltatásokra. Világos és egzakt szempontjai nincsenek ebben a kérdésben az európai uniós vizsgálatnak. Ha alkotmányosan is megerősítjük a saját szabályainkat, akkor az segíthet bennünket ebben a vitában – mondta Szájer József.
A kormányoldalról az alkotmányos célt úgy határozzák meg: el kell érni a szabályozással, hogy a multicégek az extraprofitot ne vihessék ki az országból.