A parlament a negyedik alaptörvény-módosítással engedélyt adott arra, hogy törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősíthesse az utcán élést. A szeptember végén megszavazott jogszabály-módosítás értelmében mától szabálysértésnek minősül, ha valaki az utcán él világörökségi területeken, az önkormányzatoknak pedig ismét lehetőségük lesz arra, hogy további közterületeket jelöljenek ki, ahol jogellenes az életvitelszerű tartózkodás.

A parlament ezzel félig megelőlegezte azt, amire a főváros egyébként is készült. Mint azt már megírtuk: Budapest vezetése augusztus végére elkészítette saját hajléktalanrendelet-tervezetét, amelyben jogellenesnek minősíti az életvitelszerű tartózkodást a mellékletben meghatározott közterületeken. A mellékletben pedig másfél oldalon keresztül sorolták a tiltott zónákat. Ezek között első helyen szerepeltek Budapest világörökségi területei – tehát a budai Vár, a Belváros jelentős része, valamint a Duna-part –, így a Fővárosi Közgyűlés november elejére tervezett következő ülésén már csak a további helyszínekről kell szavazni. Tarlós István tegnapi sajtótájékoztatóján ezek közül megemlítette a 29 kiemelt aluljárót, a gyermekjátszótereket, az oktatási és egészségügyi intézményeket, valamint ezek 50 méteres körzetét, a hidakat, illetve az ezek megközelítését szolgáló lépcsőket és aluljárókat. A városvezető most nem említette, de a korábbi tervezet szerint szintén közmunkával, pénzbírsággal, illetve visszaesőként elzárással sújtható az a fedél nélküli, aki fővárosi tulajdonú főutakon, parkokban, közösségi közlekedési járművek – busz, villamos, vasút, hajó – megállóiban húzza meg magát. Az életvitelszerű tartózkodás egyetlen leterített pokróccal, illetve lehelyezett kartonlappal bizonyítható – magyarázta a főpolgármester, aki mindemellett nem szeretné, ha túl szigorúra sikeredne a rendelet.

A főváros ezzel a kerületi fenntartású közterületekre nyomná ki a hajléktalanokat. Ezt felismerve a kerületek saját rendeletalkotási jogot kértek, de a parlament nem fogadta el az indítványukat. De nem távoztak üres kézzel. A jogszabály értelmében a fővárosnál indítványozhatják a saját közigazgatási területükön lévő tiltott zónák kialakítását, amelyeket a főváros nem bírálhat felül. Végeredményben tehát együttesen tilthatják ki a hajléktalanokat szinte az egész városból. A fideszes polgármesterek ízlésére szabott törvény ugyanis meglehetősen tág határokat szabott.

Az okok között a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme is szerepel. Mi nem fér ezekbe bele?

– Már eddig is sokat tettünk a hajléktalanokért, de a köztéri rend visszaállításával párhuzamosan még többet fogunk – jelentette ki tegnap Tarlós István. – A 2010-ben elindított Fűtött utca program keretében hajléktalankórházat nyitottunk, 6200 férőhelyesre bővítettük a hajléktalanszállókat. Rendőrök biztosítják a szállón élők biztonságát, az idén pedig tovább erősítjük a rendészet és a szociális szakemberek kapcsolatát –mondta.

Az új ellátási formák kidolgozására 80 millió forintot kapott a főváros a Belügyminisztériumtól. De tavaly télen hiába helyeztek el 1200 fedél nélkülivel többet a szállókon, az utcán élők száma nem csökkent. Az utánpótlás vidékről és Budapestről egyaránt folyamatos. A szociális munkások szerint a helyzet véglegesen csak új, országos szociálpolitikával lehetséges.

– Egy rendelet önmagában nem változtat a valóságon. Annak végrehajthatónak is kell lennie – mondta lapunknak augusztusban Győri Péter szociológus, hozzátéve: a hajléktalanellátó civil szervezetek már így is „csúcsra járatottak”.

A Népszabadság információi szerint azonban a városvezetés egye lőre nem egyeztetett az „eljárási protokollról” a fővárosi hajléktalanellátó szervezetekkel, illetve a közterületfelügyelettel. Így egyelőre nagy kérdés, hogy miképpen érvényesítik a törvényt az utcákon.